Hosszú hétvége Pembrokeshireben

Pembrokeshire Wales dél-nyugati megyéje, amely elsősorban sziklás tengerpartjáról híres. Régóta szerettem volna ide eljutni, és bár a tengerpart valóban szép és érdekes, bevallom, Pembrokeshire nem volt rám nagy hatással. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem érdemes ide ellátogatni, hiszen akad látnivaló és a nyaralni vágyóknak remek hely.

Sajnos az időjárással nem volt nagy szerencsénk: hideg volt és erős szél fújt. Ennek ellenére próbáltuk a legtöbbet kihozni a kirándulásból.

A tengerpart

Felfedező utunkat a tengerparttal kezdtük, amely valóban lenyűgöző. Az Lumma-halom (Elegug Stacks) és Wales zöld hídja (Green Bridge of Wales) szikla formációk pár perces sétára vannak egymástól, így napfelkeltekor mindkettőt le tudtam fotózni. Utóbbinál szomorúan állapítottam meg, hogy egy jókora darab letört a sziklából. Feltűnt, hogy az interneten található fotókon más alakja van a sziklának.

A Lumma-halom ugyan a sziklán fészkelő lumma ludakra utalnak, engem mégis egy pár csizmára emlékeztettek.

St Govan kápolna

Innen pár perces autózással átmentünk a St Govan kápolnához, amely egy mészkőfalba vájt kápolna. Bár a kápolna a 13. században épült, vannak részei, amelyek a 6. századból valóak.

A legenda szerint az 5. és 6. században szokás volt, hogy a kelta szerzetesek a walesi tengerparton zarándokoltak. Így tett St Govan is, akit kalózok vettek üldözőbe, amikor is egy szikla megnyílt St Govan előtt. Itt rejtőzött el és itt élt haláláig. A kápolnát St Govan követői alapították a 6. században.

A kápolna ezüst harangját állítólag kalózok lopták el, ám a harang a tengerbe veszett, amikor hajójuk elsüllyedt. Az angyalok kiemelték a harangot és egy sziklába rejtették, amit ha St Govan megérintett, százszor hangosabban szólt a harangnál. A kápolnában lévő forrás vize szembetegségeket, reumát és bőr panaszokat gyógyított.

Tenby

Tenby tipikus walesi tengerparti üdülőváros, amely híres színes házairól és homokos strandjáról. A városnak nagyon klassz a hangulata, bár kissé megkopott benne minden és elég drága.

Colby Woodland Garden

Hogy picit mást is lássunk a tengerparton kívül, ellátogattunk egy National Trust kertbe. Ez inkább amolyan arborétum volt, és bár koránt sem ez volt a legizgalmasabb kert, amelyben valaha jártunk, élveztem a napsütést és az ébredező természetet.

Ty Canol erdő

Nem maradhatott ki a túrázás sem a pembrokeshire-i utunk alatt, s választásom egy elvarázsolt walesi erdőre esett, ahol a girbegurba fák és a mohával és zuzmóval benőtt sziklák mesebeli erdő benyomását keltették. Kár, hogy nem volt köd, úgy még sejtelmesebb lett volna.

Pentre Ifan

Az erdőtől nem messze található a Pentre Ifan nevű neolitikus temetkezési hely. Ahogy Stonhenge esetében, itt is elcsodálkozik az ember, hogy vajon hogyan építették ezt meg annak idején mindenféle szerkezetek, gépek nélkül…

Pembroke

Pembrokeba csak beugrottunk egy rövid sétára. A vár már zárva volt, így nem tudtuk megnézni. Be kell vallanom, hogy a város nem tett rám mély benyomásokat: sajnos eléggé eljárt itt minden fölött az idő és ez nagyon látszik, érződik.

Carew vára

Carew vára mellett többször is elhajtottunk, és egyszer megálltunk egy fotó kedvéért. Nem tudom, miért, de tetszik, pedig nem rajongok a várakért. Érdekessége, hogy a Carew folyó ár-apály folyó, így van, amikor teljesen üres a folyó a vár előtt.

St David’s

St David’s az Egyesült Királyság legkisebb városa a maga 1700 lakosával. Meg kell, hogy mondjam, ez a város tetszett a legjobban Pembrokeshireben. Gyönyörű, élhető, hangulatos kis város, ám tele van turistával, így nehéz szabad asztalt találni az éttermekben, sőt a pékségben is minden elfogyott délután fél kettőre.

St David’s katedrális

Mindig elbűvölnek a katedrálisok, különösen azok, amelyeket a világ végén építettek. Valljuk meg, elég furcsa, hogy egy ilyen pici városnak ekkora katedrálisa van.

A katedrális belseje lenyűgöző volt, különösen a mennyezet. Érdekesség: II. Calixstus pápa kikiáltotta, hogy két zarándok út a St Davids-i katedrálisba felér egy római zarándokúttal.

Strumble Head világítótorony

Ezt a fotogén világítótornyot 1908-ban építették és egyik az utolsó világítótornyoknak, amiket az országban építettek.

St Non kápolna

Mindenképpen el szerettem volna menni a St Non kápolnához, mert nagyon festőinek találtam a tájat. Bíztam benne, hogy szép naplementében lesz részünk, de sajnos elmaradt a drámai égbolt. Ám amint a nap közeledett a horizonthoz, a színek is megjelentek az égbolton.

A legenda szerint Non, egy fiatal nő a kápolna helyén adott életet fiának egy vihar közepedte. Szülés közben fájdalmában belemarkolt egy sziklába, amely ketté tört és amelyből forrás tört elő. A forrásvízzel keresztelte meg fiát, akit Dávidnak nevezett el. Ő volt Szent Dávid, Wales védőszentje.

 

Bár az időjárás valóban nem volt ideális, és küzdöttünk más dolgokkal is, mint a forgalom és a nyitva tartás, elnézve a fotókat és hogy mennyi helyen jártunk, úgy gondolom, kihoztuk a hétvégéből a maximumot és egyáltalán nem volt rossz. Valószínűleg az volt a gond, hogy más kép volt a fejemben Pembrokeshire-ről, de biztos vagyok benne, hogy más benyomások érnének a megfelelő időjárásban és évszakban. Bárhogy is, mindenképp érdemes ellátogatni Wales ezen csücskébe, ha belefér az időbe.