Angol ajtók

 

Angliában még bejárati ajtók is teljesen mások. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek feltűnik, aki ellátogat a szigetországba. Na de melyik milyen? Ebben a posztban a különböző angol bejárati ajtókat mutatom be.

A blogon már írtam a különböző angol építészeti stílusokról:

• Tudor építészet
• Erzsébet- és Jakab-stílus
• Palladiánus és barokk
• György- és régens stílus
• Viktoriánus és Eduárd-stílus
• Két világháború közötti stílus

Bizony a bejárati ajtóknak is megvan a maguk stílusa, ami divatos volt az adott korban. Amint tisztába kerül az ember azzal, hogy melyik ajtó milyen stílusú, hirtelen viccessé kezd válni, amikor egy nem odaillő bejárati ajtót lát egy házon. Mondjuk képzeljünk el egy viszonylag modern, az 1980-as években épült házat egy György-stílusú, PVC ajtóval. Hát, nem az igazi. Mégis rengeteg létezik ebből és azt kell mondanom, hogy ez IS teszi Angliát angollá. Ennek ellenére jobb az, amikor az épület stílusa összhangban van a kiegészítőkkel. Tehát ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy egy régi, mondjuk 16. századi cottage-ban lakik, akkor lehetőleg ne György-stílusú bejárati ajtót válasszon hozzá, hanem jellegzetes cottage ajtót vagy Tudor-stílusút.

Ebből egyértelművé válik azonnal, hogy az ajtó is árulkodik egy épület koráról, ám azért ezzel óvatosnak kell lennünk, mert elképzelhető, hogy az ajtót az idők során lecserélték modernebbre, vagy egy későbbi korban (pl. viktoriánus) a neogótikus stílusú épületeket Tudor ajtókkal díszítették, ami érthető, hiszen a stílus azt kívánta meg. Viszont az biztos, hogy az ajtó környéke, vagyis az ajtófélfa, vagy a kőből faragott mérmű eredeti, így azok elárulják az igazi korát.

Remélem, érthető, mire gondolok, na de jöjjenek az ajtók!

Tudor

A középkorban az ajtófélfák ívesek voltak. Gyakori volt a mérmű, a szamárhátú boltív, később pedig az egyenes ív, amely középen egy csúcsban ért össze. A Tudor-kori ajtók jellegzetesen függőleges deszkákból készültek, amiket keresztléccel fogtak össze. Kezdetben csak két-három deszkát fogtak össze, a 17. századtól azonban már szofisztikáltabbak lettek az ajtók és már négy-öt deszkából készítették őket.

Az ajtók fölé épített bejárókat nemcsak azért építették, hogy kevesebb legyen a huzat, hanem azért is, hogy lenyűgözzék a látogatókat és kifejezze a tulajdonos státuszát. A Tudor és Stuart házakban az ajtó középen kapott helyet oszlopok mellett.

Barokk

A 17. század végére divatba jöttek az osztott ajtók és tokos ajtókeretek, ám ezeket csak a nagyobb házak engedhették meg maguknak és csak a 18. századra váltak általánossá. A barokk ajtók jellegzetes dísze a félköríves, kagyló alakú tető, amelyet díszes konzolok tartottak. Ebben a korban már találunk bevilágító ablakot, de ezek még téglalap alakúak és gyakran osztottak.

György- és régens-stílus

A György-stílusú ajtók jellegzetesen hat osztásúak, míg a régens stílusú ajtók között találni négy, hat vagy akár nyolc osztású ajtót is. A György-stílusú ajtók általában mentesek mindenféle cicomától és egyszerűek, geometrikusak, ám sokszor találni timpanont felettük vagy akár egy timpanonos, oszlopos oromzatot. A György-kori ajtók jellegzetes vonása a félköríves bevilágító ablak, amely lehet denevér, esernyő és vízcsepp alakú.

A régens-stílusú ajtót könnyű felismerni: biztos lehetsz benne, hogy ha kínai pagodára emlékeztető, kovácsolt vas tetőt látsz az ajtó fölött, akkor az régens stílusú. Ugyanígy a lapos tetős, kiugró, oszlopos ajtóbejáró is régens stílusú.

Szintén jellegzetes eleme a György- és régens-stílusú ajtónak, kapubejárónak a kovácsolt vas lámpás és gázlámpa, kerítés, sárkaparó és a koppantó.

Viktoriánus

A viktoriánus korra a négy osztású ajtó volt jellemző, de ne feledjük, hogy a különböző építészeti stílusok miatt (neogótikus, Arts and Crafts) az ebben a korban épült házakhoz megfelelő stílusú ajtót készítettek. Tehát egy viktoriánus korban épült háznak nem kell, hogy klasszikus, négy osztású viktoriánus ajtaja legyen, hiszen ha a ház az Új angol stílusban épült, akkor ahhoz Tudor ajtó illett.

A neogótikus és pittoreszk házakra jellemzőek a csúcsos, cseréppel fedett kapubejárók.

Eduárd-kori

Véleményem szerint az Eduárd-kori ajtók a legszebbek, hiszen ezeket az ajtókat gyakran színes ólomüveggel díszítik. Jellegzetes nagyon a fehérre festett fakeretes ajtóbejáró illetve a süllyesztett ajtó.

Két világháború közötti, art deco

A két világháború közötti ajtókat könnyű felismerni, hiszen az ablaka az ajtó egyharmad részére tolódik, gyakran hatosztású ablakrésszel. Az ajtók gyakran süllyesztettek és félköríves fallal veszik körül.