Angol karácsony 1. – Örökzöldek

Minden csöndes kint, borongós nap van ma. Advent van. Ilyenkor szoktam feldíszíteni a lakást karácsonyi dekorációval. Lassan húsz éve, hogy megtanultam Németországban adventi koszorút készíteni, s azóta minden évben csináltam egyet a családomnak és magamnak is, pedig azelőtt nem volt divat, legalábbis nem emlékszem rá, hogy gyerekkoromban (még a szocializmusban) láttam volna adventi koszorút. De ahogy kinyíltak a határok, és a vallást már nem volt “bűn” gyakorolni, a karácsonyi szokások is megváltoztak.

Mindig büszkeséggel töltött el a tudat, hogy a karácsony Magyarországon Jézus születéséről szól, hogy az ajándékot a Jézuska hozza és hogy van külön Mikulásunk, aki december 6-án ajándékokat tesz az ablakba kikészített csizmákba, cipőkbe. A magyar karácsonyt erősen befolyásolta a német és osztrák kultúra és ünnep, s talán ezzel nem mondok újat.

Az angol vagy angolszász karácsony számomra különleges volt mindig is. Gyerekkoromban a nagymamámnál nézegettem a nagybátyám karácsonyi képeslapjait, amiket Amerikából küldött. Ekkor láttam először eltérő grafikát, szimbólumokat a karácsonyról mint például a fagyöngyöt, piros masnit, ajtóra akasztott koszorút stb. Vitathatatlanul különleges, varázslatos hangulata van az angolszász karácsonynak is. Nem jobb, nem szebb, egyszerűen más. És ez a másság az, ami izgalmassá és vonzóvá teszi.

Német hatás

Amikor az egyik kedvenc, angol történészem, Lucy Worsley azt mondja, hogy gyakorlatilag az, amit ma tipikusan angolnak vagy britnek látunk, a német királyoknak (I., II., és III. György) köszönhetjük, mert ők formálták az országot azzá a Nagy-Britanniává, amit ma ismerünk, azt hiszem, egyet kell, hogy értsek vele. Jó, persze ott voltak a Tudor-ok, a Stuart-ok is, és láttuk az építészetben, hogy mennyire meghatározza még mindig az a kor a mai Anglia arculatát, sok vonatkozásban rengeteg német hatás érte a szigetvilágot, csak maximum nincs benne a köztudatban. A karácsonnyal is ez a helyzet. Mivel a téma hatalmas, három részre osztom: örökzöldek, szokások és ételek. Ma az örökzöldekkel kezdem a bemutatást.

A magyal

Ha már említettem a koszorút, maradjunk is egyből ennél a témánál és nézzük meg, miket látunk egy angol koszorún! Fenyőágat, magyalt, borostyánt és fagyöngyöt. Gyerekkoromban állandóan kevertem ezeket, mivel a magyar kultúrában nem igen terjedtek el. De akkor hogyan és miért vannak benne az angolszász kultúrában?

Nos, ezeket az örökzöldeket ősidők óta használták a téli napforduló idején házak díszítésére. A régiek úgy hitték, hogy télen minden élettelenné válik, ám az örökzöldek tovább élnek, nem hal meg bennük a lélek és szerencsét hoznak, biztosítják a következő évi jó termést. Ezért karácsony éjjel magyalt (holly) akasztottak az istállóba, a ház elé pedig magyalt ültettek, hogy megvédje azt a tűztől. A házba azonban nem vitték be, csak karácsony napján, máskülönben balszerencsét hozott. Az örökzöldeket a karácsonyi tizenketted (Twelv Days of Christmas) elégették. Ez a szokás később a karácsonyfánál is megfigyelhető: vízkeresztkor, január 6-án kell leszedni a fát és kivinni a házból. A druidák magyalt hordtak a hajukban, mert úgy hitték, megvédi őket a gonosz szellemektől.

A rómaiak a Saturnalia nevű ünnepen a házakat magyallal díszítették föl, úgy tartották, szerencsét hoznak. A kereszténység elterjedésével a pogány szokások nem haltak ki, csak új köntösbe öltöztették őket, így a magyal is új történetet kapott. Az egyik elbeszélés alapján a Betlehembe igyekvő pásztorok hátrahagytak egy bárányt. Hogy megvédjék a farkasoktól, magyalból kerítést építettek köré, ám a bárány utánuk szaladt, a magyal megvágta az állatot, aminek a vércseppjei ráfagytak a magyalra a hideg estében. Ezért piros a magyal bogyója. Egy másik legenda szerint Krisztus töviskoszorúja magyalból készült, melynek fehér bogyóit Krisztus vére festette vörösre.

A borostyán

A magyal és a borostyán (ivy) gyakran együtt jelenik meg az angol hagyományokban. A magyal férfi szimbólum volt a maga tüskéivel, a borostyán pedig női. Itt jegyezném meg érdekességképpen, hogy a magyal férfi princípiuma ellenére a „Holly” keresztnév elsősorban női név az angolszász kultúrában, igaz, először csak a 20. században jelenik meg és terjed el. A kutatók megfigyelték, hogy ezt a keresztnevet gyakrabban választják a karácsonyhoz közel eső születésekkor. Változatai: Hollye, Holli, Holleigh, Hollee, Holly. A Holly és Ivy egy angol ének alapján Jézust és Szűz Máriát szimbolizálja.

A fagyöngy

A fagyöngyről (mistletoe) azt tartották, hogy a béke és barátság jelképe. Ha barátok fagyöngy alatt álltak, barátágukat szerencse kísérte, míg ha ellenségek álltak olyan fa alatt,amin fagyöngy volt, akkor aznap békét kötöttek.

S hogy miért csókolóznak az angolok a fagyöngy alatt?

Állítólag külföldi látogatók sokszor elámultak,milyen gyakran csókolták meg egymást a nők és férfiak üdvözléskor vagy mulatságokon a 16. században. Később a magyallal és borostyánnal együtt a fagyöngyöt is karácsonyi ünnepi díszítésekre használták. Egy nagy csokorfagyöngyöt akasztottak a mennyezetre és az alatta álló ifjú hölgy csókot várt,ami szerencsét hozott számára és biztosította későbbi férjhezmenetelét. Ha megcsókolták, szedhetett egy bogyót a fagyöngy csokorból. Ha úgy csókolták meg,hogy már nem volt a fagyöngyön bogyó, akkor már nem hozott szerencsét. A fagyöngyöt is elégették az ünnepkör végén. Úgy száz évvel ezelőtt a fagyöngyhiánycikk lett, egyre kevesebb helyen nőtt, volt olyan országrész, ahol egyáltalán nem volt megtalálható. Hogy a fagyöngy alatti csók szokását fenntartsák, ún csókolózó bokrot (kissing bush) készítettek. Ez tulajdonképpen egy gömb alakú csokor volt.Pár kör alakú drótból gömböt formáltak és ezt borították be örökzöldekkel;almát, narancsot, mogyorót akasztottak rá. A közepére egy szál fagyöngyöt mégis fellógattak, ha találtak. A fagyöngyöt nemcsak csókokra használták.Gyermekszületéskor a bölcső fölé akasztották, hogy megvédjék a rontásról, s gyakran fagyöngyöt akasztottak a tehenekre is, amikor megborjaztak, hogy egészségesek legyenek. Ám a templomokban egyáltalán nem használták díszítésre, oda tilos volt bevinni. A fagyöngy régi neve „a szent kereszt fája” (the wood of the Holy Cross); állítólag fagyöngy fájából készült a kereszt, amin Jézust megfeszítették. Ezek után a fagyöngy összezsugorodott szégyenében a mai méretére. Hát nem cuki? 🙂

Adventi vs karácsonyi koszorú

Érdekes módon az angolok nem készítenek adventi koszorút, náluk hiányzik ez a szokás, pedig eredetileg protestáns szokás volt és a katolikusok vették át.Helyette az ajtóra tesznek koszorút, gyertyák nélkül persze. A hagyományos ajtó-koszorú a fent említett örökzöldekből készül, tehát fenyőágból, magyalból és borostyánból. (Itt jegyzem meg, hogy számomra teljesen természetes ma már, hogy akár az évszaknak megfelelő koszorúval díszítsem az ajtót. Szeretek ősszel őszi koszorút kitenni gesztenyével, makkal miegymással. Amikor idén ősszel készítettem egy gesztenye koszorút és kitettem az ajtóra, Kedvesem értetlenül állt előtte,megrázta a fejét, mondván, hogy hát ő még ilyet nem látott. Amikor a hétvégén erről beszélgettünk a gyógytornásszal, ő is értetlenül állt a téma előtt. Tehát az angoloknál van karácsonyi ajtó-koszorú és ennyi, más évszakban nem tudják elképzelni az ajtódíszt.)

Adventi naptár

Adventi naptárjuk viszont van édesség, csoki és mindenféle pipere változatban.Ezeket már gyakorlatilag október közepén, végén kiárusítják, szinte hihetetlen… Nem lehet adventi naptárat kapni novemberben – már ami a jobb pipere adventi naptárakat illeti.

A mikulásvirág

Egy másik nagyon meghatározó karácsonyi növény – igaz, nem örökzöld – az angol szász kultúrában, a mikulásvirág,vagy Poinsettia.(Megjegyzem, az átkosban ezt sem lehetett kapni, fogalmunk nem volt, mi ez…)Érdekessége, hogy nem angol eredetű, hanem mexikói. A legenda szerint egy kislány a templomba igyekezett szenteste, hogy tiszteletét tegye a kis Jézus születése alkalmából. Szeretett volna ajándékot vinni, de olyan szegény volt,hogy semmit sem tudott felajánlani. Ekkor egy angyal jelent meg előtte, aki azt mondta, szedjen párat az út menti növényből, és vigye azt a templomba. A kislány így is tett. A templomban a gazdagok kinevették, hogy gazt vitt a szegény lány ajándékul, ám ekkor a növény szirmai vörösbe borultak és gyönyörű virággá változott, hogy mindenki elámult. A mikulásvirágot 1836-ban, egy lelkes botanikus és az USA első mexikói nagykövete, Dr Joel Poinsett hozta be Amerikába. A virág innen terjedt el és került be az angol karácsonyba is.

A karácsonyfa

És végül az utolsó örökzöld, a fenyő vagyis karácsonyfa. Nos, számos teórialétezik azzal kapcsolatban, hogy ki és mikor állította az első karácsonyfát. Annyi bizonyos, hogy német földön terjedt el a szokás, így eredetét egy régi germán hiedelemben kell keresni. A germán népek úgy vélték, hogy a téli napforduló éjjelén a gonosz szellemek, démonok kiszabadulnak, és csak úgy védekezhetnek ellenük, ha az élet örökzöldje, a fenyőfa alá húzódnak.Valószínűleg a reformáció nagy alakja, Luther Márton állított karácsonyfát először, ám új értelemmel ruházta föl azt: Jézus születésének tiszteletére állította. Tehát a karácsonyfa minden bizonnyal német eredetű, nem angolszász. Szinte mindenki úgy véli, hogy az angol hagyományokba Viktória királynő férje,a német Albert herceg vitte be a szokást. Ám a 13 éves Viktória naplója alapján a királynő már gyermekkorában is látott karácsonyfát a királyi udvarban. Viktória ezt a szokást elevenítette föl később férje számára, hogy Albert otthonosabban érezze magát az angol udvarban. Erről 1849-ben egy kép jelent meg a The Illustrated London News c. magazinban, amit elsősorban a gazadagok és a középréteg olvasott, s így hamar átvették a szokást.

Ami számomra érthetetlen a mai hagyományban, az, hogy a karácsonyfát 12nappal karácsony előtt állítják föl az angolok, de számtalan lakásban látni,hogy már december elején (sőt, valahol már november végén!) áll a karácsonyfa.Minek? Erről is „vitatkoztunk” Kedvesemmel. Én jó magyar szokás szerint úgy gondolom, hogy a karácsonynak pont az a lényege, a varázsa, hogy szenteste állítja föl az ember a fát, addig várja, hogy elérkezzen a pillanat,a különleges hangulat. Ha a fa már ott áll 12 napja, semmi különleges nincs benne, az ember már nem értékeli. Szerinte teljesen egyértelmű, hogy a fa áll12 nappal karácsony előtt. Ahány ház (nemzet), annyi szokás… 🙂

 

~

 

Nos, ennyit mára, hamarosan folytatom a szokásokkal és az ételekkel és látni fogjátok, mennyi német beütés van az angol karácsonyban.

 

Nem bírom megállni, ezek után furdalja a kíváncsiság az oldalamat:

Ti mikor állítjátok föl a karácsonyfát?