Angol karácsony 3. – Ételek

Ha feltennénk azt a kérdést, hogy mit esznek az angolok karácsonykor, valószínűleg a többség rávágná, hogy pulykát és karácsonyi pudingot és ezzel nem is járnának messze a valóságtól. Ám ez egy nagyon leegyszerűsített verziója az angol karácsonyi menünek.

Hogy akkor mégis mit ettek régen? Máris mutatom.

Ahogy már említettem, az emberek tizenkét napon keresztül ünnepelték a karácsonyt egészen a késő viktoriánus időkig. A családok összejöttek, pihentek, játszottak, énekeltek. Ekkor mindenki igyekezett mélyebben a zsebébe nyúlni és többet költeni ételre: húsra, zöldségre és pékárura, de leginkább különlegességekre.

Tizenketted sütemény

Az egyik legkülönlegesebb és legdrágább eleme az ünnepi asztalnak az ún Twelfth Cake (tizenketted sütemény) volt, amit karácsony tizenkettedik napján, tehát január 6-án fogyasztottak. Manapság ez a dátum inkább szomorúsággal tölt el minket, hiszen ekkor szedjük le a karácsonyfát, ám a korai viktoriánus időkben ez nagy napnak számított és izgatottan várták. Ez az ünnepnap is pogány eredetű volt, amihez az egyház később hozzákapcsolta a három királyok ünnepét, ezért volt gyakori díszítőeleme a süteménynek a korona. Maga a sütemény talán egy hatalmas, kör alakú gyümölcskenyérhez hasonlítható leginkább és amikor azt mondom, hogy hatalmas, akkor azt úgy kell elképzelni, hogy két ember egy hatalmas tálcán bírta csak el. Rengeteg mazsolát használtak hozzá, majd a végén cukormázzal vonták be, amit megsütöttek, végül cukorból készült figurákkal díszítették, amiket kézzel festettek meg. Mai szemmel nézve nem volt karácsonyi hangulata a sütemények, mivel a legkedveltebb cukordíszek a sárkány, a hal, a kutya, a macska stb voltak. 🙂 A pékségeknek ez volt a mesterművük, ez vonzotta az embereket a boltba, így nem meglepő, hogy nagy gonddal és szép dekorációval ellátva tették ki a kirakatba.

Karácsonyi torta

Mondhatnók, hogy a Twelfth Cakea mai Christmas Cake (karácsonyi torta) elődje volt. S valóban, sokban hasonlít rá, hiszen ugyanúgy tartalmazott mazsolát és egyéb szárított gyümölcsöt. Ám a karácsonyi torta kisebb volt és decemberben, a kétnapos karácsonyi ünnepre készült a késői viktoriánus időkben. Marcipánnal vonták be és ún. királyi cukormázat (royal icing) kapott, amelyet német cukrászok fejlesztettek ki a 19. század közepén. Ezt a cukormázat már nem kellett megsütni, így könnyebb volt vele dolgozni. A tortákat különbözőmintákkal és feliratokkal díszítették, ám ekkor még nem a szokásos „Merry Christmas” (boldog karácsonyt) felirat volt a divat, hanem az egyedi üdvözlet.

Karácsonyi pite

Egy másik kedvelt karácsonyi étel az ún Yorkshire Christmas Pie vagy más néven Game pie, azaz vadhúsos pitevolt. Eredete a rómaiak idejére nyúlik vissza, ám a viktoriánus időkben élte aranykorát. A középkorban a pite nemcsak nagyszerű vendégváró étel volt, ha nem remek alkalom arra, hogy a gazda dicsekedhessen birtoka vadállományával, hiszen ebbe a pitébe szinte minden létező húst felhasználtak, így foglyot, fácánt,örvös galambot, fajdkakast, récét, erdei szalonkát, libát és az 1523 óta elterjedt pulykát. Később, a viktoriánus időkben már csak a gazdagok engedhették meg maguknak ezt a hatalmas, húsban gazdag pitét. Viktória királynő minden évben fogyasztott Yorkshire Christmas Pie-t, amely a királyi udvarban amolyan rágcsálnivalóként szolgált abban az esetben, ha a vendégek megéheztek volna a hét fogásos vacsoraközben. 🙂
A Yorkshire Christmas Pie-t mindig gazdagon díszítették

Mince pie (gyümölcshúsos pite)

A Yorkshire Christmas Pie kicsinyített változata a mince pie ((darált)húsos pite), ami talán a legkelendőbb étel volt az év ezen szakában. Ma a mince pie egy édes, fűszeres, mazsolás töltelékkel töltött sütemény, de a viktoriánus időkben még húsból készült és több verziója létezett attól függően,hogy kinek mennyi pénze volt. Készült húsos pite a szegényeknek, amibe nyelvet,pacalt, faggyút, borjúlábat tettek, és létezett persze luxus kivitelben is,amelyhez sült marhahúst használtak. Utóbbi négyszer (!) annyiba került, mint az olcsó verzió. Érdekessége, hogy alkoholt is használtak a pitékhez, ezzel tartósították. Yorkshire-ben úgy tartották, ha valaki a karácsonyi tizenketted minden napján megeszik egy húsos pitét, szerencséje lesz.

Mézeskalács

A karácsony nem lehetne karácsony mézeskalács nélkül. Korábban említettem, hogy az angol(szász) karácsonyban sok német elem található. Nos, a mézeskalács is német közvetítéssel jutott el a szigetországba. A 19.században több ezer német pék települt be Angliába, így nem csoda, hogy ekkor terjedt el az angolok hőn szeretett mézeskalácsa, a „gingerbread”. Persze az is közrejátszott, hogy az emberek látták, hogy Viktória királynő mézeskalácsdíszeket akasztott a karácsonyfára. Ezek a díszek azonban nem a mai leegyszerűsített kis, kerek fejű emberke, hóember és szív formából, hanem díszesen kidolgozott katona, lovas huszár, király és királynő formákból álltak.

Karácsonyi puding

Természetesen a legismertebb angol, karácsonyi étel a karácsonyi puding (Christmas Pudding) vagy más néven szilvapuding (plum pudding), aminek egyébként semmi köze nincs a szilvához. A 19. század előtt a “plum” (szilva) szó mazsolát jelentett. Ma már nálunk is ismert, hogy régen textilbe csomagolva főztékórákon át (amiért gyakran „bag-pudding-nak”,vagyis „szatyor-pudingnak”is nevezték), és hogy 13 alapanyagból kell állnia, mely Krisztust és a tizenkét apostolt jelképezi, vagy hogy eredetileg nem édesség volt, hanem így tartósították a húst (szárított gyümölcsös, alkoholos tésztába sütve), de az már kevésbé ismert, milyen legenda szól a kialakulásának történetéről. Nos, a monda szerint egy király egyszer eltévedt az erdőben és nagyon kevés élelme maradt. Így bekopogott egy erdész kunyhójába élelmet és szállást kérni. A vadásznak sem volt sok ennivalója, így mindent összekevertek, amijük akadt:marhafaggyút, lisztet, cukrot, szárított gyümölcsöket, tojást, sört és brandyt,amit aztán egy rongyba csavarva megfőztek.
Ma a karácsonyi pudingot Szent András napjához (november 30.) legközelebb esővasárnap kezdik el készíteni. Ezt a vasárnapot „Stir-up Sunday”-nek, azaz „keverővasárnapnak” hívják. Szokás, hogy az egész család megkeverje a pudingot,mert szerencsét hoz. Itt jegyezném meg, hogy még Poirot is megkeveri a Királyi rubin elrablása c. epizódban. 🙂 Sok esetben két pudingot készítettek, az egyiket karácsonyra, a másikat újévre. Szokás volt még érméket és apró fémtárgyakat, mint pl. gyűszűt tenni a pudingba. Aki megtalálta, annak szerencséje lett. Mint mindent, a viktoriánus időkben a karácsonyi pudingot is szofisztikáltan tálalták: díszes formákban főzték, magyalt szúrtak a tetejére, brandy-vel öntötték le és gyakran meggyújtották felszolgálás előtt. Ma ún. brandy butter-rel eszik az angolok, mely brandy-ből, vajból és cukorból készül.Az egész hihetetlenül tömény, de baromi finom. Még Poirot-nak is ízlik, pedig kifejtette a múltkor, hogy „az angoloknak nincsen konyhájuk, csak ételeik”.

~

 

Amit nagyon szeretek még a karácsonyi pudingban, az a dizájnja. Nem is tudom, szinte nincs is olyan dolog, ami ne lenne kapható karácsonyi pudingmintával vagy formában karácsony előtt. Létezik, sapka, fülbevaló, sütemény, kulcstartó és még számos mütyür, aminek karácsonyi puding mintája, formája,dizájnja van.