Hogy kerül az ikonikus telefonfülkék színe a parlamentbe?

A postaláda mellett a telefonfülke is jellegzetesen angol, melyet 2006-ban Nagy-Britannia tíz legismertebb jelképévé választottak. Nem csoda, hiszen a jó, öreg, piros telefonfülke meghatározó eleme az angol utcaképnek, tájképnek. (Nem is tudom, ha hirtelen eltávolítanák őket, mennyire látnánk angolnak egy utcát…) A mobiltelefonok rohamos elterjedésével egyre kevesebb szükség van utcai telefonokra és már vagy tíz tizenöt éve nem igazán használjuk őket. Mégis, ha valaki Angliába utazik, egészen biztosan fog készíteni (közös) fényképet a jellegzetes, piros telefonfülkéről. Az angol telefonfülke sem született meg egyik napról a másikra, sőt, az angolok folyamatosan fejlesztették.

Vajon hogyan kapta jellegzetes formáját és színét?

Az első, nem standard telefonfülkéket az 1870-es években készítették és helyezték üzembe, melyeket csak előfizetők használhattak. Ezek a fülkék még fából készültek, amolyan bódénak néztek ki, nem volt ajtajuk és nem volt egységes színük sem. 1884-től már nem előfizetők is használhatták őket, ekkor vezették be ugyanis érmével való telefonálást. A telefon gyors elterjedésével szükség volt egységes dizájnra, de csak az I. világháború után került erre sor.

A K1-es modell

A K1-es modell volt az első, standard telefonfülke, melyet a Post Office tervezett és 1921-ben vezettek be. A K betű kiosk-ot takart, a szám pedig a modell sorszámát. Ez a telefonfülke betonból készült, és több színben létezett attól függően, hogy a helyi hatóságok melyik színt részesítették előnyben, de általában krém színt használtak.

Az ikonikus K2-es modell

Mint mindent, az angolok ezt is fejleszteni kezdték és 1923-ban pályázatot írtak ki az új dizájnra, ám a beérkezett munkákat nem találták elég kreatívnak. Így rá egy évre újabb, ám ezúttal szűkkörű pályázat indult, mely előírta, hogy a telefonfülke öntöttvasból készüljön és az előállítási költsége ne haladja meg a darabonkénti 40 fontot. Öt fából készült modellt bíráltak el a National Gallery mögött, és a Giles Gilbert Scott építész által tervezett K2-est kiáltották ki győztesnek. Scott építész volt, aki olyan híres épületeken is dolgozott, mint a Battersea erőmű vagy a Waterloo-híd. Érdekes, hogy a nemzeti ikonná vált angol telefonfülke jellegzetes, domború tetejét Sir John Soane (neoklasszicista építész, aki többek között a Bank of England épületét tervezte) mauzóleuma ihlette. A K2-es modellt – csakúgy, mint a postaládákat – pirosra festették, hogy könnyen észrevehető legyen és 1926-ban vezették be. Sajnos az előállítási költség 50 fontra rúgott, így további fejlesztésre volt szükség.

A K3-as modell

A K3-as elődjei keveréke volt: betonból készült, mint a K1-es, de a K2-es dizájnját kapta meg. 1929-ben vezették be, ám előállítása még mindig költséges volt. A K3-as telefonfülkéket krém színre festették.

A K4-es modell

A K4-es modell hatalmas volt, mivel nemcsak telefonfülkét, hanem postaládát és bélyeg automatát is építettek bele, hogy amolyan “postafiók” jelleggel üzemeljen. Az 1927-ben üzembe helyezett fülkéket “vörös óriásnak” hívta a közönség.

A K5-ös modell

A K5-ös telefonfülke szinte rejtély, alig maradt fenn belőle néhány példány. A lapra szerelhető fülke furnérlemezből készült, hogy kiállításokon ideiglenesen üzembe helyezhessék, majd könnyen lebonthassák őket.

A legelterjedtebb, K6-os modell

És eljutottunk a K6-os vagy többnyire csak “jubileumi” fülkének nevezett modellig, mely V. György jubileumára készült és 1936-ban vezették be. Ebből a telefonfülkéből van a legtöbb az országban, tehát nagy valószínűséggel ezzel fotózkodunk (vagy egy K2-essel). 🙂 A szintén Scott által tervezett fülke a K2-es modell dizájnját kapta, de sokkal kisebb volt annál és az előállítási költsége is alacsonyabb volt. Ez volt az első telefonfülke, mely vidéken is nagy számban terjedt el. A K6-os modellen a korona dombornyomott volt és mindig piros! Ha arany színű koronát látunk egy fülkén, az arról árulkodik, hogy felújították. II. Erzsébet trónra lépése után a Tudor-koronákat lecserélték Szt. Eduárd koronára.

A piros szín

Azt hihetnénk, hogy ekkorra a piros szín már evidens volt, ám voltak, akik nem voltak megelégedve ezzel. 1946-ban a Council of Preservation for Rural England (kb. Angol Vidékvédelmi Tanács) felkérte a Royal Fine Arts Commission-t (Királyi Szépművészeti Bizottság), hogy gondolja át a telefonfülkék színét. A bizottság javaslata alapján a kiemelkedő szépségű természeti tájakon fekete vagy szürke színű fülkét javasolt, pirosra festett ablakkerettel. Az angolok szokás szerint nem nyugodtak ebbe bele 🙂 , a parlament elé vitték az ügyet és újból meg kellett vizsgálni a kérdést. Ezúttal hat fülkén kísérleteztek: pirosra, sötét és világos Brunswick zöldre, feketére, sötét és világos “csatahajó” szürkére (battleship grey) festették őket. A piros fülkét leszámítva az ablakkeretet pirosra festették a fülkék egyik oldalán, hogy minden variációt megvizsgáljanak. A döntés így sem változott: a telefonfülke színe márpedig piros maradt és kész! 🙂 Hogy miért? Nem tudni. Véleményem szerint az angolok talán brand-et építettek, hiszen a postaláda is piros volt és sokszor állítottak telefonfülkét postaládák mellé. Egységes városkép? Lehetséges és nem hülyeség. No és persze mindkettőt a Post Office kezelte, ez sem mellékes.

S hogy miért léteznek fekete telefonfülkék Londonban?

Azért, mert egy másik szolgáltató, a New World feketére festett, K6-os telefonfülkével különbözteti meg magát a hagyományos British Telecom (BT) fülkéktől. A fekete fülkékben wifit, telefont és érintőképernyős információt találni.

Egyéb színek

Angliában Hull városában találunk egyedül krém színű telefonfülkéket. Ennek az az oka, hogy 1911 után mindenütt a Post Office biztosította a telefont, kivéve Hull-ban és Portsmouth-ban, ahol a helyi önkormányzat volt felelős érte. A portsmouth-i hamar beolvadt a Post Office hálózatába, ám a hull-i továbbra is helyi irányítás alatt maradt. Helyzetük megkülönböztetésére a krém színt használták.

 

~

 

Ahogy járom az angol vidéket, néha elképesztő helyeken bírnak lenni telefonfülkék: a falu végén árok mellett, ahová felmászni is nehéz, kieső helyen van, rossz közvilágítás mellett. Az ember ilyenkor elgondolkodik, mennyivel könnyebb helyzetben vagyunk ma, a mobiltelefonok korában… Természetesen léteznek modernebb telefonfülkék is, de az egy újabb, nagy téma…

 

Érdekesség:
Aki szeretne angol postaládát vásárolni, az interneten 900-1500 fontért lehet kapni. 🙂