Nagyon szeretek régi birtokokat, kastélyokat, udvarházakat, kúriákat, parkokat látogatni Angliában. Minden hónapban igyekszünk elmenni és megnézni valamit a közelben, nemcsak azért, mert hangulatos angol házakat és parkokat lehet megismerni, mint amilyeneket a Sherlock Holmes filmekben láttunk, hanem azért is, mert az angolok valami hihetetlen jól prezentálják az egészet. Az angolok híres “őrizzünk meg mindent” hozzáállása nagyon nagy mértékben hozzájárul ehhez, no meg a kreativitásuk és a részletekre való ügyelésük.

November végétől persze igyekszenek meglovagolni a karácsony adta üzleti lehetőséget és némi dekorációval még vonzóbbá tenni ezeket az udvarházakat, kúriákat. Nincs ebben semmi rossz, sőt! Nagyon is értenek a karácsonyi hangulat megteremtéséhez, így ki ne akarna egy napot eltölteni egy romantikus, vidéki kúriában, mely karácsonyi pompában díszeleg? Hát mi is kedvet kaptunk, így leugrottunk Hinton Ampner-re, mely Hampshire megyében található. A ház építészetileg nem annyira érdekes, meg kell hagynom, nem az a klasszikus “nagyon angol” kúria, amire egy szellemtörténet kapcsán gondolnánk. Az épület György-korabeli stílusú, mely stílust egyébként hamarosan bemutatok majd a blogon. Gondoltam, hogy a termekbe felállítanak egy két karácsonyfát és ennyi, de arra, ami most következik, nem számítottam.

Ebben a házban Grimm-mesékkel illusztrálták a termeket és a mese alapján készítették el a karácsonyi dekorációt, de oly módon, hogy leesett az állunk. Bár így a termeket nem lehetett a saját mivoltukban megtekinteni, nem bántuk, mert olyan karácsonyi hangulatot kaptunk helyette, amiben már rég nem volt részünk. Nem is lehet szavakba önteni, ezért inkább jöjjenek a képek… (Halkan jegyzem meg, Grimm-mesék, tehát újfent német elem karácsonykor az angoloknál…)

Ugye mennyire elvarázsolt a mesevilágba ez a kis dekoráció?

Sok birtoknak volt saját temploma. Hát nem cuki? Karácsonykor a ház népe csak átugrott a saját kis privát misére… És persze itt is áll egy karácsonyfa…

~

A végén pedig jól esik egy csésze tea és sütemény a teázóban… Azt hiszem, talán már jobban érthető, miért szeretek vidéki birtokokat járni… 🙂