Amikor azt mondtam az egyik kolléganőmnek a kérdésére felelve, hogy Közep-Angliába megyünk a hosszú hétvégén, lefagyott a mosoly az arcáról, elhúzta a száját és azt mondta, hogy hááát…. Mosolyogva felé fordultam, és a következőt mondtam:

Chatsworth house, Hardwick Hall, Peak District? Mi a baj ezekkel?

Az angoloknak Közép-Angliáról (vagy amolyan „tolkienesen” mondva Középföldéről) többnyire nagy ipari városok jutnak az eszükbe, tehát Birmingham, Sheffield, Leeds stb. Biztosan igazuk van, hogy az Alul semmi c. filmből is ismert Sheffield ipari városa nem feltétlen romantikus és vonzó egy célpont a turisták szamara, ugyanakkor Közép-Anglia nemcsak ezekből a városokból áll. Hál’ istennek mint minden régiónak, ennek is megvan a maga szépsége és varázsa.

Közép-Anglia és a Peak District

Közép Angliát két részre osztják, keletire és nyugatira, ill ide tartozik még a gyönyörű, sziklakertre hasonlító Peak-körzet, amely az egyik legkedveltebb kirándulóhely az országban. Utunk során a Peak-körzet lábát jártuk be és magunk sem gondoltuk, hogy ennyi minden érdekesség található itt. Éppen ezért jöjjön most:

1)

A Peak District National Park az Egyesült Királyság első nemzeti parkja, amelyet 1951-ben alapítottak.

2)

A nemzeti park 5 megyén keresztül húzódik: Derbyshire, Chesire, Staffordshire, Yorkshire és Greater Manchester.

3)

A parknak nincsenek hegycsúcsai. A körzet neve nem a hegycsúcsra (peak) utal, hanem egy itt élt, ősi törzs nevére, a pecsaetanokra. A legmagasabb pontja, a Kinder Scout 636 méter magas.

4)

Sok barlang található itt, a legmélyebb 164 méterrel van a föld alatt. 1910-ig bizony még éltek barlangokban ezen a vidéken. Ha nem félsz a barlangoktól, akkor fantasztikus barlangokba látogathatsz el. A leghíresebbek: Poole’s Cavern & Country Park, Treak Cliff Cavern, Blue John Cavern, Speedwell Cavern – ez utóbbit a szűk alagútjai miatt, ahová csónakkal kell bemenni, nem biztos, hogy bevállalnám.

5)

A Pennine Way, ami az Egyesült Királyság első hosszútávú túrista útvonala Edale-ből indul. Mintegy kétezer kilométernyi túristaút van a nemzeti parkban. Ha könnyebb sétára vágysz, akkor javaslom az Ilam Parkból a Dovedale-be tartó rövidebb utat. Mi ezen mentünk végig és nagyon kellemes volt.

6)

2900 műemlékvédelem alatt álló épület található a parkban. Chatsworth House, Haddon Hall, Biddulph Grange, Biggin Hall például, de kissé távolabb Derbyshireben és Chesireben érdemes megnézni a következőket: Hardwick Hall, Sudbury Hall, Calke Abbey, Kedleston Hall, Elvaston Castle, Bolsover Castle, Tissington Hall, Lyme Park. Természetesen mind festői környezetben található.

7)

Az itt található magaslatok kihívás a hegymászóknak, ezért a világ legjobb sziklamászói edzenek itt. Stanage Edge, Laddow Rocks, Burbage Edge, Froggatt Edge, Valkyrie, High Tor, Kinder Downfall, Millstone Edge, Curbar Edge and Gardoms Edge a leghíresebb sziklák.

8)

A park 90 százalékát gazdálkodásra használják.

9)

Hetven aktív és passzív kőfejtő található itt, mivel az évszázadokon keresztül több kőzetet fejtettek a környéken. A nemzeti park emblémája a malomkő.

10)

Ezen vidék jellegzetes szokása, hogy a kutakat virágos díszbe öltöztetik. Ez állítólag egy pogány hagyomány: az emberek így köszönték meg az isteneknek a tiszta forrásvizet, mások úgy vélik, hogy a szokás az 1348-as pestisjárvány után alakult ki és így adtak hálát a túlélők. A dísz tulajdonképpen egy kép, amelynek fa váza van. Ezt agyaggal töltik ki, amelyet sóval és vízzel kevernek össze. Erre rajzolják a kívánt mintát, amit aztán virágszirmokkal, mohával, borsóval, magokkal és kisebb tobozokkal raknak ki. Buxton városában a mai napig tartják az ünnepet és minden év júliusában kútdíszítő fesztivált tartanak.

11)

A Derwent folyó mentén fekvő ősi megyeszékhelyen épült Nagy-Britannia első gyára, a selyemszövő üzem 1718-ban. A Belperben lévő malom az UNESCO világörökség része. A folyó mentén számtalan malmot találni festői környezetben. Néhányuk még ma is látogatható.

12)

A 19. században a vasútépítés biztosított munkahelyet a helyieknek, majd 1908-ban a Rolls Royce nyitott itt gyárat, amit a II. világháborúban a németek bombáztak.

13)

A Peak District nemcsak hegységben gazdag, hanem vizekben, forrásokban is, amit többféleképp hasznosítottak. Egyrészt a Derwent folyó mentén malmok és vízerőművek épültek, másrészt fürdőket építettek (Buxton, Matlock). A nemzeti parkban 55 víztározó is épült, amelyek közül a Ladybower víztározó a legszebb és amelynek két lefolyója is van.

14)

Buxton híres a termálvizéről, amely 28 fokos. Mária, a skótok királynője Buxtonban keresett gyógyírt reumás panaszaira. A városnak kilenc kútja van, a leghíresebb az Anna-kút. Itt palackozzák Anglia egyik legnépszerűbb vizét is, a Buxtont.

15)

Eyam falva elzárta magát a külvilágtól a 17. Században, amikor is egy Londonból érkezett posztó pestit terjesztett. A falu lakosságának kétharmada egy év alatt kihalt.

16)

Bakewell a mandulás-lekváros tortácskáról híres, a városka neve azonban nem a „bake” (sütni) szóból származik. A település Badequella néven szerepelt a régi iratokban, amely fürdőt, kutat jelent.

A tortácska a véletlen műve volt ill egy félreértés eredményeképp jött létre. Történt ugyanis, hogy a helyi fogadóba betérő urak epres tortácskát rendeltek, ám a szakács félreértett valamit és a tojást nem a tésztába, hanem a lekvárra és így a tortácska tetejére tette. Ennek ellenére a sütemény sikertörténet lett. Olyannyira, hogy a fogadó tulajdonosa, Mrs Wilson egyből meglátta az üzleti lehetőséget és elkezdett ilyen tortácskát gyártani.

Tipp:

• Bakewell iszonyatosan népszerű és forgalmas, dugók és parkolási káosz van a városban, ezért érdemes korán elindulni és a városba érni, mondjuk úgy reggel 8 óra körül érkezni. Máskülönben a város élvezhetetelen.
• Az Old Bakewell Pudding Shop-ban érdemes a hagyományos bakewell puddingot custarddal (sodó) kérni, a Cherry bakewell tortácska (cseresznyés, cukormázas) nagyon tömény és túl édes, szinte élvezhtetetlen.

17)

Ilam falvát svájci alpesi stílusban építette át Ilam Park birtokosa, Jesse Watts-Russell az 1820-as években. Jesse családjával Svájcban járt, ahol elhatározta, hogy mézeskalács házikókat fog építeni odahaza. Még a főutat is elterelte, hogy az átmenjen a hídon és még festőibb legyen a kép.

18)

Ha valami igazán jó mókára vágysz, akkor a Crich Vasúti Múzeumba muszáj elmenned. Több, mint 60 régi és retró villamost tartanak itt, amelyekre fel is ülhetsz és mehetsz velük egy kört. Ráadásul a falut is korhűen építették ki: van itt régi pub, teázó, vintage édességbolt, régi postaláda és telefonfülke.

19)

Ha hisszed, ha nem, még sífelvonó is van itt, aminek a neve the Heights of Abraham. Nevét egy kanadai földrajzi egységről kapta, amelyre állítólag hasonlít az angol vidék. A sífelvonó 169 méter magasra visz, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Derwent folyóra és a Peak Districtre.

20)

A Peak Districtnek két kalandparkja is van, az Alton Towers és a Gulliver’s Kingdom.

Előbbi az ország második leglátogatottabb kalandparkja a windsori Legoland után

utóbbi 3-13 éves gyerekeknek való, és remek kilátás nyílik a környékre a magasba nyúló hullámvasútról.

Hogyan juthatsz el ide?

Vonattal

Londonból

A Euston pályaudvarról közvetlen, 2 órás járattal lehet eljutni Manchesterbe.

Manchesterből pedig a következőképp juthatsz el a Peak Districtbe:

• The Hope Valley Line Manchester és Sheffield (Northern Railway) között jár és megáll Grindlefordban, Hathersage-en, Bamford-ban és Hope and Edale-ben.
• Manchester és Glossop line (Northern Railway), Dark Peak mocsaraihoz és a Longdendale völgyéhez
• Buxton line (Northern Railway) Buxtonig és onnan helyi buszjáratokkal juthatsz el a környező falvakba
• Huddersfield line (TransPennine Express), amely megáll Greenfieldben és Marsdenbe, ahonnan Dove Stones-ba és a Wessenden Valley-be juthatsz el

2) A St Pancras pályaudvarról Derbybe másfél órás, közvetlen vonatjárattal juthatsz el

• Innen pedig a Derwent Valley Line-nal Matlock-ba vonatozhatsz (East Midlands Railway). Matlockból a helyi buszjáratokkal juthatsz el a festői falvacskákba.

Busszal

A National Express és a Megabus az ország több városából is indít járatokat a Peak District szélein található nagyobb városokba, ahonnan helyi járatokkal juthatsz el a végső állomásodhoz.

Figyelmeztetlek, nem lesz egyszerű dolgunk, ugyanis időben ide-oda fogunk ugrálni. De hidd el, megéri!

A nagyjából egységesnek mondható György korabeli építészet után (sőt már alatta is) igazi színkavalkád alakult ki az angol építészetben. Nagyon izgalmas és fantáziadús időszakról van szó, amikor is újabb csodálatos épületek születtek.

Ó, a Regency…!

Az ún. régens stílus mesés, az egyik kedvencem (bár szinte mindegyik angol építészeti stílusra ráfoghatnánk, hogy az). Mégis, a Regency-ben van valami különleges könnyedség, letisztultság, játékosság eleganciával fűszerezve, ami olyan jellegzetessé teszi. Magát a régens stílust elég könnyű felismerni, mert nagyon sajátos ismertetőjegyei vannak, melyeket azonnal bemutatok.

Mikor? Hogyan? Hol?

A napóleoni háborúk végeztével (1815) új építési hullám kezdődött Angliában és új építészeti stílus is született, amely nevét a későbbi IV. Györgyről kapta, aki apja, III. György király elmebaja miatt régensként vezette az országot 1810 és 1820 között. Bár a régens kor csak tíz évig tartott, az építészeti stílus több évtizedet fedett le és nagyjából egybeesik a kontinens biedermeier, empire és a copf stílusával. (Itt jegyezném meg, hogy míg a kontinensen a biedermeier lakáskultúrában jelent meg, a copf stílus pedig az építészetben, addig a Regency mindkettőt lefedi.) A kor legjelesebb építésze John NASH volt – ezt a nevet kell megjegyezni elsősorban.

A régens stílus London-ra (Regent Park), Brighton-ra, Cheltenham-re, Leamington Spa-ra és számos fürdő- és tengerparti városra nyomta rá a bélyegét. Továbbra is hódított a teraszosan elhelyezkedő ház, a terrace, bár a Regency kor jellegzetes városi fejlesztése a semi-detached villa, vagyis az ikerház szerű villa épületek, melyeknek gyakran közös a homlokzatuk. A középosztály ennek ellenére a különálló villát preferálta.

Főbb jellemzők

Az új stílus követte a György korabeli stílust, a házszerkezet viszont abban változott, hogy a földszintet megemelték, így néhány lépcső vezetett föl hozzá. Fontos volt, hogy a cselédeket elkülönítsék a ház lakóitól, így megjelentek a melléképületek a sikátorokban (mews). A tetőket wales-i palával fedték be, mely szürkés színe jól elütött a ház vakolatának színétől. Az ablakok aránya, az ejtett tető, melyet a homlokzaton mellvéd takart el, ugyanúgy megtalálható a régens stílusú házaknál, mint a György korabeli épületeknél, csakúgy, mint a klasszikus hatás. De akkor mi a különbség?

01. A vakolat

Először is a vakolat, amelyet az angol stucco-nak hív. Míg nálunk a stukkó a belső felületek díszítésére használt gipszvakolat, addig az angol építészetben gyakorlatilag különböző cementből készült külső falvakolatot jelent. A régens stílus elfedte a téglát tehát és jellegzetesen fehér vagy krém színűre festette azt. Ez máris egy óriási különbség a György korabeli házakkal szemben.

02. Kovácsoltvas erkélyek

A Regency ház másik jellegzetes ismertetőjegye a finom, aprólékosan kidolgozott, kovácsoltvas erkélykorlát, melynek gyakran kínai pagodára emlékeztető teteje is van. Kovácsoltvas korlátot találunk a ház előtt is, akár lépcső vezet föl a bejárathoz, akár nem.

03. Öblös ablak

A tengerparti, nagy teraszos házaknál (különösen Brighton-ban) jellemző volt, hogy nagy öblös ablakot építettek, hogy minden lakásból, ha csak egy pillantás erejéig is, de lehessen látni a tengert. Hogy minél több fény áradjon a lakásba, az erkélyekre nagy francia erkélyajtók nyíltak, a nagyobb villáknál pedig a földszinti hátsó szobáké a kertre. Ez elegáns megoldás volt, ám igen költséges, ugyanis a hat vagy nyolc ablaknál több ablakkal rendelkező házaknak üveg-adót kellett fizetniük.

04. Bevilágító ablakok

A Regency bevilágító ablakok nagyon hasonlóak a György korabeliekhez: félkörívesek, a leggyakoribb minta pedig továbbra is a denevérszárny, az esernyő és a vízcsepp, bár megjelenik a téglalap alakú bevilágító ablak is, gótikus hatást idéző boltívekkel.

Apropó gótika…

Ahogy korábban már említettem, a György korabeli építészet majdnem lefedte az egész 18. századot, ugyanakkor a század közepétől a romantika hatására megjelent néhány historizáló építészeti irányzat.

A romantika mindig elvágyódást jelent, ellenérzést a jelen iránt. Az ipari forradalom alatt az emberek a gyárak és városok megjelenésével sok szépség pusztulását látták, így elmenekülvén a jelen elől, a múlt felé fordultak. Ennek tetejébe, az önerőből felkapaszkodott, többnyire iskolázatlan gyáras és vasiparos már nem érezte kötelezőnek, hogy egy elfogadott ízlést vagy építészeti stílust kövessen. Ha megtetszett neki egy építészeti stílus, akkor azt követte, aminek következtében a György korabeli építészetre jellemző egységesség eltűnt. Ahogyan Pevsner fogalmazott, „a 19. század hajnalán áll az építészeti jelmezbál: klasszikus, gótikus, olaszos, régi angol”. Történhetett mindez azért is, mert a Távol-Kelettel való kereskedelem és a napóleoni háborúk idején (1799-1815) folytatott egyiptomi kutatások hatással voltak az építészeti stílusokra is.

A gótika újjászületése

A régens stílus előtt, a 18. század közepétől indult útjára a Gothic Revival, vagyis a neogótikus stílus, melynek korai szakaszát az angol Gothick-nak nevezi, k-val a végén és 1730 és 1780 közöttre tehető. Ennek kiváló példája Horace Walpole Twickenham-ben lévő háza, melyet Strawberry Hill-nek neveznek. (Érdemes a linkre kattintani, elképesztő az épület, de sajnos nincs saját képem róla.) Walpole ezzel az épülettel alapozta meg a vidéki udvarházak gotizáló stílusát, amelyet angol-szász várak, középkori épületek ihlettek. Jellemző a bástyákra emlékeztető tetők, tornyok, íves ikerablakok, Tudor kémények. A Gothick stílust gyakran összefüggésbe hozzák a rokokóval és a chinoiserie-vel, bár fontos megjegyezni, hogy tiszta rokokó stílust Angliában aligha találni, mivel az gyakorlatilag rejtve átsuhant az országon és vagy gotizáló vagy klasszicizáló (vagyis egy szelídebb, tehát nem egy Esterházy-kastély) formában jelent meg. A neogótikus stílus igazából az 1820-1840-es évek után kap szárnyra, amelyet már viszont Victorian Gothic Revival-nak nevez az angol, de az már egy újabb téma lesz.

És ami még a Regency és a Gothic Revival mellett, alatt futott…

Indiai gótika

Az Indiai hatás az 1780-as évektől terjedt el és legnagyszerűbb példája a brighton-i Royal Pavilion (lásd főcímkép), amely gyakorlatilag először kunyhóból lett villa, majd palota.

Egyiptomi hatás

Az egyiptomi hatás elsősorban belsőépítészetben érvényesül és divatos, szintén a napóleoni háborúk után.

Antik hatás

Klasszikus görög hatást leginkább nagy, középületeknél (bank, kórház, múzeum) figyelhető meg illetve a kisebb, vidéki villáknál, semmint nagy udvarházaknál. Ez azzal magyarázható, hogy az építészek többsége 1760-ra már eleget tudott az ókori görög építészetről és könnyedén terveztek épületeket ebben a stílusban. A neogörög stílus az 1820-40-es években hódított.

És végül, de nem utolsósorban: A pittoreszk

Muszáj megemlíteni a pittoreszket, amely egy romantikus, esztétikai kategória és amely a 18. század végétől hatással volt a kertépítészetre, majd később az építészetre is. Tulajdonképpen ekkor született meg az angol kert, amelyben gyakran találni enyhén lejtő gyepszőnyegeket, művésziesen elszórt facsoportokat, kanyargós tavakat és itt-ott pavilonokat, romokat (később kínai pagodát vagy hidat), amely a végén azt az érzetet kelti, mintha egy 17. századi tájképben gyönyörködnénk. A pittoreszk az építészetben leginkább a parasztháznál vagy kunyhónál (cottage) jelenik meg: deszkázott oromfal és zsúptető jellemzi.

~

Huh, azt hiszem, sikerült összefoglalnom nagyjából azt, ami erre a korszakra vonatkozik, és bemutatni a különböző stílusokat. Azt hiszem, nincs ember, akinek ne tetszene a Jane Austen korabeli Regency stílusú épület, vagy a különleges épületek, mint például a királyi palota Brighton-ban. Ugye mennyire sokszínű volt az építészet ebben a korban? Nem tudnék dönteni, melyik tetszik a legjobban.

Te tudsz dönteni? Regency vagy Gothic Revival?

Esetleg pittoreszk?