Észak-Wales sziklái és tengerpartja vonzza a kirándulókat és sziklamászókat, ám…
Temze-völgyi történetek
Már egy ideje megy a blog Facebook oldalán egy sorozatom, melynek az a neve, hogy „Temze-völgyi történetek”. összeállítottam egy csokrot a történetekből, ha esetleg nem követednéd a Facebook oldalt. Íme: sok sok Temze-völgyi történet!
Claud Duval és a berkshire-i országutak
Claude Duval egy híres útonálló volt, aki 1643-ban született Normandiában. 1660-ban Angliába, a Temze-völgyébe menekült a vérdíj elől. A tíz éves „pályafutása” alatt Duval kivívta magának a gáláns útonálló címet. Egy alkalommal Duval a postakocsin utazó gazdag férfinak megengedte, hogy a négyszáz fontjából megtartson háromszázat. Ám cserébe azt kérte, hogy a férfit kísérő hölgy lejtsen vele egy táncot. Valóban gáláns és udvarias volt… 🙂
A Maiwand-oroszlán
A reading-i Forbury Gardens-ben található Mainwand oroszlánszobor állítólag egy anatómiailag lehetetlen pózban áll. A legenda szerint a szobrász öngyilkos lett szégyenében, amikor megtudta, hogy az oroszlánja egy házimacska járását ábrázolja. Ám ez nem igaz, a szobrász, George Simonds alaposan tanulmányozta az oroszlánokat, ráadásul még vagy 43 évig élt. A szobor egyébként 16 tonna és darabokban kellett Londonból Readingbe szállítani.
Mi köze Frankensteinnak a Temze-völgyéhez?
1814-ben Percy Bysshe Shelley angol költő elhagyta várandós hitvesét, Harriettetm nert őrülten szerelmes lett Mary Godwinbe, akivel 1816-ban Svájcba szökött. 1816 nyara hűvös, borús volt, kedvezett tehát a romantikus, gótikus történeteknek. Shelley szellemtörténetet javasolt szerelmesének, akinek írói ambíciói voltak, ám Maryt igazából egy rémálom ihlette meg, no meg Shelley és Byron galvanizációról folytatott beszélgetése.
A pár honvágy miatt visszatért Angliába, ahol is Shelley állapotos felesége öngyilkosságot követett el: belefulladt a Hyde Parkban található Serpentine-tóba. Shelley és Mary 1817-ben Marlowba költöztek, az Albion-házba, melynek gótikus ablakai akár további inspirációul is szolgálhattak. Mary itt fejezte be a regényét – Frankenstein tehát a Temze-völgye szülötte!
Cookham különös remetéje
Egy település központja minden bizonnyal a legrégebbi épület, ami általábana templom. A cookham-i Szentháromság templomot a normanok építették, és van itt valami igazán különös. ️A templom északi oldalán a Mária kápolnát 1182-ben építették egy itt élő remeteasszony tiszteletére, emlékére. Egy falba vájt, árnyékos fülkében élt és egész életét az Úrnak szentelte. Állítólag fél pennyt kapott naponta II. Henriktől 1171-től a haláláig, 1181-ig. Azt beszélték, a remeteasszony bűbánatot gyakorolt Henrik nevében, aki megölette Beckett Tamást 1171-ben.
A hét főbűn
Van egy domb a Temze partján, ami egy Pangbourne nevű falvacskánál húzódik és Shooters-dombnak, azaz Lövő-dombnak nevezik. A 18. században állítólag egy hírhedt útonállót üldöztek itt, akire a domb tetejéről adtak le lövéseket, mert nem léphették át Oxfordshire megye határát! Valószínűbb azonban, hogy egy tüzérség állomásozott itt az angol polgárháború idején és erről kapta a navét.
De van itt még valami, ami még ennél is sokkal érdekesebb… A Temze-partján hét Eduárd-kori villát találni itt, amelyeket egy üzletembernek, D. H. Evans-nak építettek. Evans állítólag mind a hétben egy egy szeretőt tartott! Egy másik feltételezés szerint a hét villát a királyi család, pontosabban a Wales-i hercegnek, a későbbi VII. Eduárd királynak építették, aki itt szállásolta el szeretőit. Ez sem lenne meglepő, hiszen a herceg köztudomásúan kedvelte a hölgyeket.
Vár egy kis falu mezején? Igen!
A Maidenheadből Cookhambe tartó út mindkét oldalát egy gyönyörű kis mező veszi körül, melyet Widbrook Common-nak hívnak. Egy kis ér, a Widbrook köt össze itt egy másik patakot, a Strand Water-t a Temzével. Eddig semmi különös, igaz?
Ám ha hiszed, ha nem, ezen a mezőn nem is olyan rég még egy a Windsori kastély bástyáira hasonlító vár állott, a Strand Castle, melyet a helyiek csak Grazebrook Folly-nak (bolondos műromnak) hívtak!️ A várat 1870 és 1885 között építette a kissé hóbortos Mr Grazebrook. A helyiek elmondása alapján Grazebrook úr a bástyák tetején puskával őrködött és adott le néha egy egy lövést képzelt fosztogatókra.De nemcsak Mr Grazebrook-ot látták a várnál a helyiek, hanem egy hosszú ruhába öltözött „szürke hölgyet”, aki minden éjjel a várba lépett… A mezőt állítólag az angol polgárháborúban az itt elő és elűzött szerzetesek megátkozták. Vajon milyen összefüggés lehet a hosszú ruhás hölgy és az átok között…?Mr Grazebrook más gondot is okozott: az erődítménye köré gátakat épített, ami miatt a legelőkön nem jutott elég víz a helyiek tehenei számára. A vár ura nem volt hajlandó eltávolítani a gátakat, így 1888-ban az ún Strand-i csatában 500 helyi férfi gyűlt össze a várnál és távolította el a gátat. A várat, ahol a gyatra minőségű villanyszerelés miatt több tűzeset is volt, 1959-ig lakták, majd 1968-ban lerombolták.Tanulság: sose becsülj le egy egyszerű mezőt Angliában! Gyakran a legkülönösebb és leghihetetlenebb történeteket rejtik… 🙂
Ám ha hiszed, ha nem, ezen a mezőn nem is olyan rég még egy a Windsori kastély bástyáira hasonlító vár állott, a Strand Castle, melyet a helyiek csak Grazebrook Folly-nak (bolondos műromnak) hívtak!️ A várat 1870 és 1885 között építette a kissé hóbortos Mr Grazebrook. A helyiek elmondása alapján Grazebrook úr a bástyák tetején puskával őrködött és adott le néha egy egy lövést képzelt fosztogatókra.De nemcsak Mr Grazebrook-ot látták a várnál a helyiek, hanem egy hosszú ruhába öltözött „szürke hölgyet”, aki minden éjjel a várba lépett… A mezőt állítólag az angol polgárháborúban az itt elő és elűzött szerzetesek megátkozták. Vajon milyen összefüggés lehet a hosszú ruhás hölgy és az átok között…?Mr Grazebrook más gondot is okozott: az erődítménye köré gátakat épített, ami miatt a legelőkön nem jutott elég víz a helyiek tehenei számára. A vár ura nem volt hajlandó eltávolítani a gátakat, így 1888-ban az ún Strand-i csatában 500 helyi férfi gyűlt össze a várnál és távolította el a gátat. A várat, ahol a gyatra minőségű villanyszerelés miatt több tűzeset is volt, 1959-ig lakták, majd 1968-ban lerombolták.Tanulság: sose becsülj le egy egyszerű mezőt Angliában! Gyakran a legkülönösebb és leghihetetlenebb történeteket rejtik… 🙂
Az M4-es autópálya megnyitása
Az 1960-as és ’70-es években autópálya építési lázban égett az Egyesült Királyság. A Londont Wales-szel összekötő M4-es autópálya utolsó, angliai szakaszát (Maidenhead-Bristol) 1971. december 28-án adta át az akkori Környezetvédelmi Miniszter, Michael Heseltine.
A ceremóniát Holyport-nál tartották, ahol Oxford püspöke felszentelte az autópályát, majd Heseltine átvágta a szalagot. A terv szerint ezután Heseltine bepattant a minisztériumi Jaguárjába, hogy kipróbálja az új utat, ám az megadta magát és nem indult.Így a miniszter kiszállt az autójából és kénytelen volt a próbautat a minisztériumi busszal megtenni.
Nem sokkal az átadás után Heseltine-t megbírságolták az M4-es autópályán való gyorshajtásért. Hát nem volt szerencséje az M4-es autópályával, na… 🙂
Az Astor család és a White Place Farm, avagy vigyünk magunkkal tehenet nyaralni!
William Waldorf Astor, egy amerikai milliomos, aki a Cliveden birtokon élt, 1893-ben megvette a White Place Farm-ot is, ahol is felépítette a házat, számos gazdasági épületet és a csőszházat. A díjnyertes Ayrshire-i teheneinek külön elegáns istállót építetett, hogy kedvezőbb körülmények között éljenek.
Fia, Waldorf Astor, aki Nancy Astornak, Nagy-Britannia első női parlamenti képviselőjének a férje volt, kényesen ügyelt arra, hogy gyerekei milyen tejet isznak. Így amikor a család Skóciába vagy Kent megyébe utaztak vakációzni, a tehenet bevagonírozták és bizony velük utazott. 🙂
Quarry Woods Hall és Pêche Melba
A híres ausztrál szoprán opera-énekesnő, Nellie Melba Európában próbált szerencsét 1886-ban. Mivel elsőre nem figyeltek föl rá Londonban, Párizsba ment tanulni és itt és Brüsszelben futott be. 1888-tól a londoni Covent Garden vezető szopránja lett és ő volt az első énekesnő, akit élőben közvetítettek a rádióban 1920-ban.
Melba roppant népszerű lett, és állítólag bratyizott a királyi családdal is. Talán ezért is élt egy darabig a Temze-völgyében, a Windsorhoz közeli Quarry Wood Hall-ban, amit a helyiek csak „kártyavárnak” neveznek. Sajnos többet nem tudni Melba itt töltött idejéről, eddig nem sikerült mást felkutatni, pedig érdekes lenne tudni, például hogyan járt be dolgozni Londonba.
S ha már Melbánál tartunk… Az énekesnő a művésznevét szülővárosa, Melbourne után vette föl.
Bizony, bizony, a híres desszertet, a peche melbát is az énekesnőről nevezték el. Történt ugyanis, hogy Melba a Covent Garden-beli fellépések után a Savoy hotelban szeretett vacsorázni. A szálloda séfje – akit egyébiránt később kirúgtak sikkasztásért -, August Escoffier az ő tiszteletére készítette el a barackos, málnás, vaníliafagyis desszertet.
A nadrágvasaló
John Corby fából készült szobainasokat kezdett el gyártani az 1930-as években Windsorban. Később kiegészítette a terméket vasalóval is, amit az 1960-as években elektronizált. Bár manapság a nadrágvasalók átlagos terméknek számítanak, bizony a ’60-as években a középosztály tipikus státuszszimbóluma volt. A brit igen csak elvont Bonzo Dog Dooh-Dah nevű zenekar „Nadrágvasaló” c. számukban igen csak kifigurázza a középosztályt és a nadrágvasalót emiatt. U.I.: Vicces egy szám egyébként, keress rá a Youtube-on!
Mi köze Pennsylvaniának a Temze-völgyéhez?
1681-ben II. Károly király amerikai birtokainak nagy részét William Penn-nek adta, hogy letudja adósságát, amivel Penn apjának, Sir William Penn admirálisnak tartozott. Ez a terület a mai Pennsylvania és Delaware államokat fedte le.
A király a birtokot az admirális tiszteletére Pennsylvania-nak vagyis „Penn erdejének” nevezte el. Az ifjabb Penn New Wales-nek akarta hívni, majd Sylvania-nak, ami latinul erdőt jelent, mert félt, hogy a helyiek azzal vádolják, hogy saját magáról nevezte el a területeket. II. Károly király nem engedte, és ragaszkodott a Pennsylvania névhez. William Penn 1710-től haláláig, 1718-ig a Temze-völgyében élt, Ruscombe-ban.
Az első kekszes fémdobozok
Van valami különleges a kekszes fémdobozokban, nem hiába gyűjtik a régi darabokat. A dobozok minden bizonnyal innen, a Temze-völgyéből indultak világhírű útjukra.
Thomas Huntley tanár volt, felesége Hannah pedig kekszeket sütött, amiket a postakocsik utasainak adott el. 1811-ben Readingbe költöztek, majd 1822-ben fiuk, Joseph egy keksz- és cukrászboltot nyitott. Egy másik családtagjuk a közeli konzervdoboz gyárban dolgozott, innen jött az ötlet, hogy a kekszeket árulják fém dobozokban, hogy azok frissek maradjanak.
A Huntley & Palmer keksz gyár 1841-ben alakult meg, 1860-ra az ország, a század végére a világ legnagyobb kekszgyártó cégévé vált. A cég a különleges, egzotikus és más témájú kekszes dobozaikról is vált híressé, melyeket sokan gyűjtenek és bizony áruk elég borsos is lehet.
Related Posts
This Post Has 0 Comments