A Regency és a Gothic Revival építészet

Figyelmeztetlek, nem lesz egyszerű dolgunk, ugyanis időben ide-oda fogunk ugrálni. De hidd el, megéri!

A nagyjából egységesnek mondható György korabeli építészet után (sőt már alatta is) igazi színkavalkád alakult ki az angol építészetben. Nagyon izgalmas és fantáziadús időszakról van szó, amikor is újabb csodálatos épületek születtek.

Ó, a Regency…!

Az ún. régens stílus mesés, az egyik kedvencem (bár szinte mindegyik angol építészeti stílusra ráfoghatnánk, hogy az). Mégis, a Regency-ben van valami különleges könnyedség, letisztultság, játékosság eleganciával fűszerezve, ami olyan jellegzetessé teszi. Magát a régens stílust elég könnyű felismerni, mert nagyon sajátos ismertetőjegyei vannak, melyeket azonnal bemutatok.

Mikor? Hogyan? Hol?

A napóleoni háborúk végeztével (1815) új építési hullám kezdődött Angliában és új építészeti stílus is született, amely nevét a későbbi IV. Györgyről kapta, aki apja, III. György király elmebaja miatt régensként vezette az országot 1810 és 1820 között. Bár a régens kor csak tíz évig tartott, az építészeti stílus több évtizedet fedett le és nagyjából egybeesik a kontinens biedermeier, empire és a copf stílusával. (Itt jegyezném meg, hogy míg a kontinensen a biedermeier lakáskultúrában jelent meg, a copf stílus pedig az építészetben, addig a Regency mindkettőt lefedi.) A kor legjelesebb építésze John NASH volt – ezt a nevet kell megjegyezni elsősorban.

A régens stílus London-ra (Regent Park), Brighton-ra, Cheltenham-re, Leamington Spa-ra és számos fürdő- és tengerparti városra nyomta rá a bélyegét. Továbbra is hódított a teraszosan elhelyezkedő ház, a terrace, bár a Regency kor jellegzetes városi fejlesztése a semi-detached villa, vagyis az ikerház szerű villa épületek, melyeknek gyakran közös a homlokzatuk. A középosztály ennek ellenére a különálló villát preferálta.

Főbb jellemzők

Az új stílus követte a György korabeli stílust, a házszerkezet viszont abban változott, hogy a földszintet megemelték, így néhány lépcső vezetett föl hozzá. Fontos volt, hogy a cselédeket elkülönítsék a ház lakóitól, így megjelentek a melléképületek a sikátorokban (mews). A tetőket wales-i palával fedték be, mely szürkés színe jól elütött a ház vakolatának színétől. Az ablakok aránya, az ejtett tető, melyet a homlokzaton mellvéd takart el, ugyanúgy megtalálható a régens stílusú házaknál, mint a György korabeli épületeknél, csakúgy, mint a klasszikus hatás. De akkor mi a különbség?

01. A vakolat

Először is a vakolat, amelyet az angol stucco-nak hív. Míg nálunk a stukkó a belső felületek díszítésére használt gipszvakolat, addig az angol építészetben gyakorlatilag különböző cementből készült külső falvakolatot jelent. A régens stílus elfedte a téglát tehát és jellegzetesen fehér vagy krém színűre festette azt. Ez máris egy óriási különbség a György korabeli házakkal szemben.

02. Kovácsoltvas erkélyek

A Regency ház másik jellegzetes ismertetőjegye a finom, aprólékosan kidolgozott, kovácsoltvas erkélykorlát, melynek gyakran kínai pagodára emlékeztető teteje is van. Kovácsoltvas korlátot találunk a ház előtt is, akár lépcső vezet föl a bejárathoz, akár nem.

03. Öblös ablak

A tengerparti, nagy teraszos házaknál (különösen Brighton-ban) jellemző volt, hogy nagy öblös ablakot építettek, hogy minden lakásból, ha csak egy pillantás erejéig is, de lehessen látni a tengert. Hogy minél több fény áradjon a lakásba, az erkélyekre nagy francia erkélyajtók nyíltak, a nagyobb villáknál pedig a földszinti hátsó szobáké a kertre. Ez elegáns megoldás volt, ám igen költséges, ugyanis a hat vagy nyolc ablaknál több ablakkal rendelkező házaknak üveg-adót kellett fizetniük.

04. Bevilágító ablakok

A Regency bevilágító ablakok nagyon hasonlóak a György korabeliekhez: félkörívesek, a leggyakoribb minta pedig továbbra is a denevérszárny, az esernyő és a vízcsepp, bár megjelenik a téglalap alakú bevilágító ablak is, gótikus hatást idéző boltívekkel.

Apropó gótika…

Ahogy korábban már említettem, a György korabeli építészet majdnem lefedte az egész 18. századot, ugyanakkor a század közepétől a romantika hatására megjelent néhány historizáló építészeti irányzat.

A romantika mindig elvágyódást jelent, ellenérzést a jelen iránt. Az ipari forradalom alatt az emberek a gyárak és városok megjelenésével sok szépség pusztulását látták, így elmenekülvén a jelen elől, a múlt felé fordultak. Ennek tetejébe, az önerőből felkapaszkodott, többnyire iskolázatlan gyáras és vasiparos már nem érezte kötelezőnek, hogy egy elfogadott ízlést vagy építészeti stílust kövessen. Ha megtetszett neki egy építészeti stílus, akkor azt követte, aminek következtében a György korabeli építészetre jellemző egységesség eltűnt. Ahogyan Pevsner fogalmazott, „a 19. század hajnalán áll az építészeti jelmezbál: klasszikus, gótikus, olaszos, régi angol”. Történhetett mindez azért is, mert a Távol-Kelettel való kereskedelem és a napóleoni háborúk idején (1799-1815) folytatott egyiptomi kutatások hatással voltak az építészeti stílusokra is.

A gótika újjászületése

A régens stílus előtt, a 18. század közepétől indult útjára a Gothic Revival, vagyis a neogótikus stílus, melynek korai szakaszát az angol Gothick-nak nevezi, k-val a végén és 1730 és 1780 közöttre tehető. Ennek kiváló példája Horace Walpole Twickenham-ben lévő háza, melyet Strawberry Hill-nek neveznek. (Érdemes a linkre kattintani, elképesztő az épület, de sajnos nincs saját képem róla.) Walpole ezzel az épülettel alapozta meg a vidéki udvarházak gotizáló stílusát, amelyet angol-szász várak, középkori épületek ihlettek. Jellemző a bástyákra emlékeztető tetők, tornyok, íves ikerablakok, Tudor kémények. A Gothick stílust gyakran összefüggésbe hozzák a rokokóval és a chinoiserie-vel, bár fontos megjegyezni, hogy tiszta rokokó stílust Angliában aligha találni, mivel az gyakorlatilag rejtve átsuhant az országon és vagy gotizáló vagy klasszicizáló (vagyis egy szelídebb, tehát nem egy Esterházy-kastély) formában jelent meg. A neogótikus stílus igazából az 1820-1840-es évek után kap szárnyra, amelyet már viszont Victorian Gothic Revival-nak nevez az angol, de az már egy újabb téma lesz.

És ami még a Regency és a Gothic Revival mellett, alatt futott…

Indiai gótika

Az Indiai hatás az 1780-as évektől terjedt el és legnagyszerűbb példája a brighton-i Royal Pavilion (lásd főcímkép), amely gyakorlatilag először kunyhóból lett villa, majd palota.

Egyiptomi hatás

Az egyiptomi hatás elsősorban belsőépítészetben érvényesül és divatos, szintén a napóleoni háborúk után.

Antik hatás

Klasszikus görög hatást leginkább nagy, középületeknél (bank, kórház, múzeum) figyelhető meg illetve a kisebb, vidéki villáknál, semmint nagy udvarházaknál. Ez azzal magyarázható, hogy az építészek többsége 1760-ra már eleget tudott az ókori görög építészetről és könnyedén terveztek épületeket ebben a stílusban. A neogörög stílus az 1820-40-es években hódított.

És végül, de nem utolsósorban: A pittoreszk

Muszáj megemlíteni a pittoreszket, amely egy romantikus, esztétikai kategória és amely a 18. század végétől hatással volt a kertépítészetre, majd később az építészetre is. Tulajdonképpen ekkor született meg az angol kert, amelyben gyakran találni enyhén lejtő gyepszőnyegeket, művésziesen elszórt facsoportokat, kanyargós tavakat és itt-ott pavilonokat, romokat (később kínai pagodát vagy hidat), amely a végén azt az érzetet kelti, mintha egy 17. századi tájképben gyönyörködnénk. A pittoreszk az építészetben leginkább a parasztháznál vagy kunyhónál (cottage) jelenik meg: deszkázott oromfal és zsúptető jellemzi.

 

~

 

Huh, azt hiszem, sikerült összefoglalnom nagyjából azt, ami erre a korszakra vonatkozik, és bemutatni a különböző stílusokat. Azt hiszem, nincs ember, akinek ne tetszene a Jane Austen korabeli Regency stílusú épület, vagy a különleges épületek, mint például a királyi palota Brighton-ban. Ugye mennyire sokszínű volt az építészet ebben a korban? Nem tudnék dönteni, melyik tetszik a legjobban.

 

Te tudsz dönteni? Regency vagy Gothic Revival?

Esetleg pittoreszk?