Angol furcsaságok

Ha az ember azt hiszi, hogy a baloldali közlekedés, a konnektor, font és a két vízcsap az angolok furcsa jellemzői, akkor alulbecsülte őket. Folyamatosan futok bele furcsábbnál furcsább és megmosolyogni való, tipikus angol dolgokba, szokásokba. Gondoltam, megosztom eme listát.

Mielőtt azonban belevágnék, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a lista semmi esetre sem kritika akar lenni és megbántani sem szándékoztam senkit. Ahogy már régebben írtam, senki és semmi nem jobb a másiknál, csupán csak más. Éppen ezek a furcsa dolgok teszik olyan klassz hellyé Angliát. Mondanom sem kell, mennyire érdekes lenne megtudni más nemzetektől, ők hogyan látnak minket. 🙂

Postaláda

Nincs. A bejárati ajtón van egy nyílás, azon dobják be. Az hagyján, hogy amikor az ember hazaér egy esős nap, kinyitja az ajtót és belép a sötét lakásba, jól összetapossa a leveleket, de amikor egyedül voltam itthon és a kavicsos udvaron lépteket hallottam közeledni, majd motoszkálást az ajtónál és azt hittem, valaki be akar jönni, majdnem összecsináltam magam ijedtemben és kaptam egy infarktust. Közben csak a postás dobta be a leveleket… A frászt hozza rám. Hogy lehet ezt megszokni…?

Tüsszentés

Teljesen alapvető emberi és fizikai „szükséglet” vagy inkább jelenség a tüsszentés. Nem tehet róla senki, jön és kész. Ahhoz vagyok szokva, hogy ha valaki nálunk tüsszent, akkor jobb egészséget kívánok. Ha látom, hogy az illetőben bujkál a nátha, akkor együttérzéssel mondom, ha valaki otrombán tüsszent, vagy a többiekről tudomást sem véve terjeszti a bacikat, akkor talán összeráncolom a szemöldököm. Ha én tüsszentek, max az csúszik ki a számom, hogy „jaj”..De semmilyen lelkiismeret furdalásom nincs emiatt. Nos, az angolok, ha tüsszentenek, elnézést kérnek („excuse me”). Ezt nem is értem. Még ha szellentene az ember, azt mondom, oké, na de a tüsszentésre? Ezt nem fogom föl, na. 🙂

Gyalogos jelzőlámpa

Otthon bárhol is van az ember, Pesten vagy vidéken, ha át akar kelni az úton, akkor a közlekedési lámpa az út túloldalán van, szemben. Logikus, hiszen az ember előre néz, oda, ahová menni akar. Itt a lámpa és a gomb is oldalt van. Tény, hogy azon az oldalon, ahonnan az autók jönnek, na de akkor is. Miért kellett ezt oldalra tenni?! Ott áll az ember, bambul előre, én speciel nem nézek oldalra. Így többször előfordult, hogy nem vettem észre, hogy zöldre váltott a lámpa.

Zebra

Sok helyen nincs felfestve. Érdekelne, hogy vajon miért…?

Körforgalom

Az autópályán lévő körforgalmakban jelzőlámpák vannak, olyan hatalmasak. Ez számomra baromi furcsa volt kezdetben, mivel otthon nincsenek ilyen méretű körforgalmak. Otthon ha behajt az ember a körforgalomba, akkor nem kell indexelni, csak akkor, amikor kihajt. Itt akkor is kell, ha behajt az ember és addig fent kell hagyni az indexet, amíg ki nem megy és akkor értelem szerűen a másik irányba kell indexelni. Most, hogy már vezetek kint, már értem és elfogadom, de akkor is baromi furcsa.

Zár

Amióta élek, csak olyan zárral találkoztam, ami az óra járásával megegyező irányba nyílt. Itt nem így van. Fordított irányban működik ez is. Már két és fél éve itt élek, de még mindig összetévesztem.

Régi ablak

Kifelé nyílik. Talán ezzel mindent elmondtam. Hogy lehet így ablakot pucolni például? Állandóan szenvedni kell vele. Ráadásul úgy van megcsinálva, hogy nem lehet bukóra sem tenni őket. Ami a méretet illeti, rossz a felosztás. Teszem azt, ha menekülnöm kéne, nem bírnék kiugrani az ablakon, mert nem tudok akkora méretet kinyitni, hogy kiférjek rajta. Az egyik szárny nyitható csak, a másikat fixálják. Némiképp megnyugtatott a tény, hogy Bill is utálja az angol ablakokat. 🙂

Mérőóra

Nálunk a lakásban van, vagy maximum a folyosón. Itt a ház előtt a fal mellett közvetlen és olyan kis fa fedeles dobozban van, mint egy méh kaptár. Ezek szerint nem tartanak attól, hogy ismeretlenek hozzáférnek a mérőórához, és a vandalizmustól és a visszaélésektől sem félnek. Csak mi.

Fürdőszoba

Angliában ha a villanykapcsoló a fürdőszobán belül van, akkor az csak zsinóros lehet, amit meg kell húzni. (Ez a mai napig a WC lehúzóra emlékeztet.) Ha viszont kívül van, akkor sima villanykapcsolót helyeznek föl. Ez mindig megtréfál. Ugyanis ami nálunk a felkapcsolt állapot, az itt a lekapcsolt és fordítva. Emiatt hagytam már égve villanyt pár órára a fürdőszobában… Egyébként az, hogy nálunk a fürdőszobában van a mosógép, legalább olyan furcsa, mint nekünk az, hogy náluk meg a konyhában.

„Helló! Hogy vagy?”

Néhány évvel ezelőtt beszélgettem valakivel, aki hat évet élt Londonban. Az egyik pozitív dolog, ami neki nagyon bejött az angolok udvariassága volt. Kristály tisztán emlékszem, amikor azt ecsetelte, milyen fantasztikus, hogy az emberek mosolyogva köszönnek és még meg is kérdezik, hogy van. Hm… Azt hiszem, ez valami mást jelent… Tény, az angol kollégáim nekem is úgy köszönnek, hogy „Helló! Hogy vagy?”. Először (én is) azt hittem, hogy komolyan érdekli őket, hogy vagyok, de hamar leesett a húszfilléres és rájöttem, csak udvariasságból kérdezik és isten őrizz, hogy belekezdjek és vázoljam, éppen milyen napom van. Talán nem mindenki van ezzel így persze, mondjuk azok, akik közel állnak egymáshoz, biztosan nem.

Ölelés

Amikor az angolok találkoznak vagy örülnek valaminek, megölelik egymást. Alkalomadtán az egyik orcára puszit is adnak. Az ölelés pedig nem igazi ölelés, hanem egy enyhe előrehajlás a másik fél irányába, lehetőleg úgy, hogy a felsőtestek véletlenül se érjenek össze, az egyik kézzel megpaskolják a másik vállát és ennyi. Nem túl mély érzésekkel teli ölelés, de egy “jaj-de-jó-köszi-pá” ölelés. Ez furcsa, de ha belegondolunk az angolok híres távolságtartásába és hidegségébe, akkor minden teljesen rendben van.

Képeslapok

Sosem láttam annyi féle képeslapot, mint Angliában. Minden alkalomra létezik képeslapjuk: Születésnapra, születésre, keresztelőre, iskolába menésre, vizsgázásra, betegségre, évfordulóra, bocsánatra stb. És ami a legfontosabb: az angolok használják is őket. Úgy gondolom, ez megint csak az érzelmekkel van összefüggésben. Nem, nem mondanám, hogy nincsenek érzéseik, de, vannak, sőt szerintem az angol elég érzékeny nép, csak nehezen mutatják ki és zavarban vannak. Elég csak az Igazából szerelem c. filmre gondolni, amikor John (Martin Freeman) simán nyomogatja a dublőr lány (csak Judy) melleit, viszont megkukulva áll a lány ajtaja előtt és nem meri megcsókolni. Személy szerint újra fölfedeztem a képeslap küldés örömét. Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés is lapot kapni; a csekkeken kívül mást nem is nagyon várunk a postaládánkba, mert e-képeslapokra és sms-ekre váltottunk. Pedig milyen izgalmas is lapot kapni…! Szóval lapot küldök szívesen alkalomra, de eszembe nem jutna képeslapot mellékelni karácsonyi vagy születésnap ajándékhoz. De az angoloknak eszébe jut.

Tea

A tea megoldás mindenre. Jó híred van, amit el akarsz újságolni? Akkor jön a kérdés: “Egy csésze tea?” Magad alatt vagy, mert rossz napod volt? “Egy csésze tea?” Zavarban vagy, mert belebotlasz az új főnöködbe a konyhában? “Egy csésze tea?” Zavarban vagy, mert az új párod szülei váratlanul betoppantak? “Egy csésze tea?” Esetleg másképp: “Teszek föl vizet.” 🙂

 

Ez az én listám volt. Mi van a tiéden?