Az angol postaláda

Ha betérünk egy angol szuvenírboltba, akkor egészen biztosan találkozunk az alábbi szimbólumokkal kulcstartó, hűtőmágnes, persely vagy egyéb formában: angol taxi (cab), Big Ben, angol őr, Beefeater, double decker busz, corgi kutya, telefonfülke és postaláda. Ikonikus embléma mind, nem is csoda, hiszen mindegyik nagyon meghatározza a város- és országképet. Amikor az ember még friss Angliában vagy csak turistaként van itt egy rövid ideig, nagyon másnak érzi az országot a kontinenshez képest. És ebben a fent említett dolgok nagyon is közrejátszanak. Az ember bármerre lép, rikít a piros színű telefonfülke és postaláda, villog a sárga lámpaburájú Belisha-becon, piros, zöld és kék színű double decker buszok fordulnak be a sarkon, elrobog mellettünk egy fekete angol cab (taxi). És ezek által (is) érezzük, hogy ez Anglia. Így voltam és még vagyok mindig én is, különösen ami az angol postaládákat illeti, bár sok más részlet is van, amiért odavagyok, de ezeket majd úgyis sorra vesszük a blogon. Kezdjük, jobban mondva folytassuk a sort most a postaládával!

Amikor még új voltam, nem nagyon figyeltem meg mást az angol postaládán, mint azt, hogy piros és hogy van, ami oszlopos és van, ami falba mélyedt. Aztán érdekelni kezdett a téma, és jobban megfigyeltem őket. Rájöttem, sokkal több mindent rejt egy egy postaláda.

A postaláda születése

Mint a legtöbb klasszikus angol dolog, a postaláda is az ipari forradalom után, a viktoriánus időkben született meg. Ahogy fejlődött az infrastruktúra, megjelentek a különböző vasút vonalak, lehetővé vált a postai küldemények gyorsabb kézbesítése. Érdekes módon az első oszlopos postaládát a Channel-szigeteken, Guernsey-ben emelték 1852-ben. S hogy miért itt? Azért, mert problémás volt Jersey és Guernsey postaforgalmát kezelni, így a Post Office titkára Guernsey-re küldte a nyugati körzet egyik földmérőjét, Anthony Trollope-ot hogy felmérje, vajon mi okozza a nehézséget. Kiderült, hogy a rendszertelen hajó járatok okozták a problémát, így Trollope a Párizsban látott postaládához hasonló levélgyűjtő ládát javasolt elhelyezni a szigeteken.

Az első postaláda

A Brit-szigetek első postaládáját viszont 1853-ban, Carlisle-ban helyezték forgalomba. A legrégebbi ma is működő postaláda Dorset megyében található. Ezeket az oszlopos, öntöttvas postaládákat a John M. Butt & Company of Gloucester készítette. Egy tavaszi hétvégén „postaláda vadászatra” mentünk, hogy kép anyagot gyűjtsek ehhez a bejegyzéshez. Így eljutottunk Dorset megyébe is ehhez a bizonyos legrégebbi működő postaládához. Nos, a postaládát némi keresgélés után sikerült megtalálni. Sherborne város mellett van a szántóföldek közepén, ahol országutak találkoznak (Barnes Cross). Van ott egy kis cottage, és ott előtte áll. Ahogy később sorra jártuk a falvakat, láttuk, hogy nagyon sok régi postaláda maradt meg a környéken. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ugye a London-Bristol vasút elég korán megépült, 1854-ben, és Bristol az egyik legfontosabb kikötő volt Nagy-Britanniában, később pedig az Egyesült Királyságban, így bizonyára ezért is fejlesztették a környék infrastruktúráját.

A prototípusok

Na de térjünk vissza a prototípusokhoz! Szóval a 19. század közepén a körzeti földmérők feladata volt a postaláda megtervezése és beszerzése. Az oszlopos postaláda dizájnját tekintve a keleti és nyugati postaládák eltértek az észak-angol és az ír postaládáktól. Utóbbiak szögletesek voltak, koronával a tetejükön és vízszintes nyílással. Itt kell megjegyezni, hogy sok korai postaládán a levélnyílás függőleges volt, mert úgy hitték, így nehezebb a leveleket kilopni. Ebben az időben sok különböző dizájn élt, ami attól függött, melyik gyártó mit tervezett és persze volt olyan postaláda is, ami félresikerült, mert rosszul értelmezte a gyártó a specifikációt. Így született meg például egy 2.4m magas (!!), bordázott postaláda hatalmas, harang alakú tetővel, tetején a koronával. 🙂 Ennek ellenére üzembe helyezték őket (három készült ebből összesen) és egy még ma is látható a Post Office gyűjteményében.

1857-ben a Post Office belátta, hogy rendet kell teremteni a postaládák megjelenését illetően és pályázatot írt ki. 1859-ben a Cochrane & Company kezdte el azon postaládák gyártását, amelyeket az első standard postaládáknak tekintenek. Ezek az oszlopos postaládák hengeresek voltak, tetejükön kis félköríves „sapkákkal”. A levélnyílás a sapka pereme alatt helyezkedett el és vízszintes volt. A postaládát két méretben gyártották: az A-típus nagyobb volt, a B-típus kisebb.

A Penfold postaláda

A viktoriánus idők legkedveltebb postaládája azonban minden bizonnyal az ún Penfolds postaláda, mely a tervezőjétől, J. W. Penfold-ról kapta. Ezek hatszögletű, oszlopos postaládák, sapkával a tetejükön, melyeket gömbök és medveköröm levelek díszítenek és természetesen a királyi monogram, VR, vagyis Victora Reign. 1874-ig a zöld színt használták, utána váltottak a piros színre, hogy feltűnőbbé tegyék az oszlopokat, mivel állítólag sokan belebotlottak. Itt jegyezném meg, hogy uralkodóváltáskor az újonnan gyártott postaládákra már az új uralkodó monogramját tették, de nem vonták ki az előző uralkodó nevével jelzetteket a forgalomból. Így sok Viktória királynő óta minden király és királynő postaládája megmaradt, látni fogjuk, mennyire érdekesek.

„Az” igazi postaláda

1878-ban újra versenyt írtak ki és a henger alakú dizájn nyerte meg, melyet a Handyside nevű cég kezdett gyártani. Ez az a klasszikus postaláda forma, amit ma látunk és ami beivódott a köztudatba és ami ott lóg a szuvenírboltban kulcstartó formában, vagy amit a karácsonyi képeslapon látunk vörösbeggyel a tetején. Az 1879 és 1888 között készült Handyside postaládákon nincs királyi monogram, ezért gyakran névtelen (anonim) postaládáknak is nevezik őket. 1887-ben a Post Office elismerte, hogy lehagyták a királyi monogramot a ládákról, és innentől kezdve minden újonnan gyártott postaládán szerepelnie kellett a monogramnak és a „Post Office” feliratnak a levélnyílás mindkét oldalán.

Az iker postaládákat először Londonban helyezték forgalomba a nagyobb lakosság és a megnövekedett postaforgalom miatt. A két nyílás lehetővé tette a levelek elő-szortírozását: az egyikbe a helyi (londoni) leveleket kellett dobni, a másikba a vidékre menőket.

Légi posta

V. György uralkodása alatt a posta három kísérletet végzett. Először is a légiposta szolgálathoz külön postaládákat helyeztek forgalomba Londonban, melyeket kékre festettek és két táblát viseltek: az egyik a feladási időt, a másik pedig a légiposta díjakat tartalmazta. A projekt azonban 1936-ban véget ért, mert a légiposta szolgáltatásért nem számoltak fel többé különdíjat, s így 1938-ra a kék postaládák el is tűntek, vagy átfestették őket pirosra. Az átfestett postaládát a dupla tábláról lehet felismerni, ez árulja el, hogy annak idején kék volt.
A másik két projekt a postaláda és bélyeg automata kombinálása volt. Az egyik verzióban egy telefonfülkébe építették be a postaládát és a bélyeg automatát, a másik verzióban pedig az oszlopos postaládába.

VIII. Edvárd király

Hihetetlen, de még VIII. Edvárd 327 napos uralkodása alatt is készült postaláda a monogramjával, összesen 161 darabot helyeztek forgalomba. VI. György monogramjával ellátott postaláda is van az országban, majd 1952-től kezdve II. Erzsébet királynéé látható a postaládákon (ER). Ezeken már kevesebb módosítás volt, ám számtalan méretben léteznek. Az különösen kedves a szemnek, amikor két oszlopos postaláda áll egymás mellett és az egyiken VI. György, a másikon pedig II. Erzsébet monogramja szerepel – apja és lánya… 🙂

Új dizájnok: Vandyke és a K-típus

1968-ban, merőben új dizájn jelent meg: szögletes alakú postaláda, amely már nem öntött vasból, hanem acéllemezből készült. A Vandyke cég által gyártott dizájn nem volt hosszú életű, mivel az acél nem bírta a az angol időjárást és rövid időn belül rozsdásodni kezdett. Ezért is található kevés belőle. Az utána következő, 1980-ban bevezetett K-típusú postaládát öntöttvasból készítették, csakúgy, mint a régieket. 1994 óta a postaládák már nem a Post Office feliratot viselik, hanem a „Royal Mail”-t.

Arany postaládák

Ami még feltűnt jártamban-keltemben, az, hogy néhány postaláda arany színűre van festve. Érdekelni kezdett, miért. Kiderült, hogy a 2012-es Londoni Olimpia aranyérmeseinek tiszteletére néhány postaládát aranyra festettek és felcímkéztek egy aranyérmes nevével. Milyen szép gondolat, nem igaz?

Fali postaládák

Na de nem csak oszlopos postaládák léteznek Angliában, hanem falba mélyedtek, lámpapóznára szereltek is! Folytassuk a fali postaládákkal! A fali postaládákat 1857-ben tesztelték és sikerüket látván (no meg hogy negyed annyiba került, mint egy oszlopos postaláda), hamar elterjedtek. elsősorban falvakban használták őket, ahol kisebb volt a lakosság és így a postaforgalom is. Ám a fali postaládákkal sokkal több macera volt, így elég sokszor módosították őket. Volt, hogy a levélnyíláson befolyt az eső, vagy az ajtó nyitásakor kiestek a levelek a ládából stb. Így a levélnyílás fölé fedelet tettek, ahogyan később a kulcslyuk fölé is, drótkosarat helyeztek a postaládába, hogy a levelek ne essenek ki az ajtó nyitásakor. A Post Office felirat helyét is változtatták, hol az ajtón szerepelt, hol a fedélen, hol a levélnyílás alatt. A fali postaláda mérete is gondot okozott: a növekvő lakosság és postaforgalom miatt nagyobb postaládákra volt szükség. Így a fali postaláda kiszélesedett, ahogyan a levélnyílás is, melyet nem tartottak elég szélesnek. A fali postaládák is öntöttvasból készültek, pirosak és ugyanúgy viselik a királyi monogramot, mint az oszlopos postaládák.

A Ludlow-láda

Ám az oszlopos és a fali postaládákat megelőzték az ún levélgyűjtő házak, melyek többnyire fogadók vagy vámházak voltak, ahol a postakocsik megálltak begyűjteni ill. leadni a leveleket. Ezen házak falán vagy ablakán vájtak egy nyílást, s ez funkcionált postaládaként. Ilyen korai szerkezet volt a fali postaláda elődje, az ún. Ludlow-postaláda, mely a birminghami gyárosról, James Ludlow-ról kapta a nevét. 1895 előtt, mielőtt a posta gondoskodni kezdett a falvak standardizált postaládával való ellátásával, a postaládákat a falu postamesterének kellett beszereznie és a költséget viselnie. Ezek a fali postaládák egyszerűek voltak és abban különböztek a fali postaládáktól, hogy fából készültek, így jóval olcsóbbak voltak. Csak az ajtajuk készült öntött vasból, és jellegzetességük a nagy, fehér színű zománctábla „POST OFFICE LETTER BOX” felirattal. A Ludlow-postaládán vagy volt külön tábla az ürítési időkről, vagy nem, és két méretben gyártották őket. Később a levélnyílás fölé fedelet tettek, és a betűtípus is különböző volt.

Lámpaoszlop-postaláda

A lámpára szerelt postaládák nagyon kieső, alacsony forgalmú helyeken helyezték forgalomba. Az első példányokon a „LETTERS” felirat volt látható, amit aztán hamarosan módosítottak „LETTERS ONLY” feliratra. Vicces, hogy az első lámpa-postaládát 1896-ban, Church End-en, Finchley-ben szerelték fel, ami Észak-Londonban van. Vagyis akkoriban még nem volt annyira frekventált hely, mint manapság. Később elterjedt a lámpa-postaláda póznán álló változata is, melyből a kedvencem az 1999-ben bevezetett áramvonalas verzió, ami engem az Alien fejére emlékeztet. 🙂

 

~

 

Ugye milyen színes és izgalmas története van az egyik legnépszerűbb angol jelképnek? Remélem, tetszett az írás és megköszönöm, ha megosztod a közösségi médián.

U.I.: A fényképanyag zömében saját gyűjtés. Jártamban, keltemben állandóan fotózok illetve külön kirándulásokat szenteltem a témának. Amiről nem tudtam begyűjteni fotót, azt jogdíj mentes képpel pótoltam (Cambridge, Liverpool, Warwick, standard postaláda, szögletes postaláda, VIII. Edvárd postaláda ajtó, lámpa-postaláda).