Rokokó gyöngyszem: Claydon House

 

A minap ellátogattunk egy igazán különleges birtokra. Maga az udvarház kívülről semmitmondónak tűnik: egy egyszerű, klasszicista épületet látunk hatalmas ablakokkal. Ám belülről egészen más a helyzet. Ezzel biztattam Billt is, hogy meg fogja látni, hogy a ház belseje egész egyszerűen elképesztő. S valóban az, el fogsz ámulni.

Claydon House

A Claydon Ház Buckinghamshire megyében található és a Verney család birtoka 1620 óta. A család ma is az udvarház egyik szárnyában él és a birtok egyes részei (pl konyhakert) nem látogathatók. A ma látható házat 1757 és 1771 között építették és jóval nagyobbnak szánták, mint amekkora a mai változata. Második Verney báró ugyanis versenyezni akart a szomszédos Stowe birtokon épült udvarházzal, amelyet a megalomán Temple grófja építtetett a zseniális angolkertjével együtt. Ugyan a bárót kisegítette felesége, Frances Parthenope Nightingale, a híres ápolónő Florence Nightingale nővérének a 20 ezer fontja, Lord Verney hatalmas adósságot halmozott föl. Élete végét a kontinensen töltötte, hogy elkerülje hitelezőit. Halála után az épület néhány részét elbontották, majd unokahúga eladta a birtok nagy részét, hogy be tudja fejezni a ház munkálatait.

Rokokó gyöngyszem

A ház termei rokokó stílusban épültek és bár túl soknak tűnhet mai szemmel, építészeti és művészeti szempontból nézve elképesztő.

Északi hall

Annál is inkább, mert azt hinné az ember, hogy a plafon, az ajtók és a díszítések mind gipszből készültek, de ez nincs így! A legtöbb díszítés a plafonon, az ajtók körül és a falakon bizony fafaragás és fehérre van lefestve. A kor legnagyszerűbb fafaragója Luke Lightfoot volt, akit a báró egyébként egy idő után sikkasztás miatt elküldött. Néhány teremben pedig a frízek papírmaséból készültek – hát ezt sem várná az ember.

Szalon

Ahogy az ember az északi csarnokból a szalonba lép, ámulatból ámulatba esik a gazdag díszítés láttán.

Könyvtár

A könyvtárszobában a képkeretek is papírmaséból készültek, a nyolcszögletű mozaik asztal 1825-ben készült Rómában. Felhívnám a figyelmet a könyvtári lépcsőre.

Fekete-fehér hall

Az ún Fekete-fehér hall-t és lépcsőt vendégek fogadására építették, gyakorlatilag a vendégek elkápráztatása volt a cél. A fehér portlandi mészkő és fekete márvány padlóval, az intarziás lépcsővel, a kovácsoltvas korlátokkal, azt hiszem sikerülhetett is a házigazdáknak.

Kínai terem

A ház fénypontja egyértelműen a Kínai terem, ami fantasztikus példája a chinoiserie-nek, azaz japonizmusnak. Sok helyen jártam már Angliában, de sehol sem láttam még ehhez foghatót. És bár nem az én stílusom, be kell látni, hogy mestermunka. Pontosan nem tudni, milyen célt szolgált a terem, de valószínűsíthető, hogy egyfajta intimebb szalonként funkcionált, mivel egy egy hálószoba nyílik innen. A szoba közepén található pavilon neve: Ázsia temploma. A bambusz bútorok és a kínai figurák a kor divatját tükrözik.

Nagy vörös szoba, Gótikus szoba, Múzeum

Az emeleten találjuk a Nagy Vörös szobát is, amely nappaliként szolgált és viktoriánus stílusban rendezték be – talán egy kis felüdülés a sok rokokó után. És itt találjuk a Gótikus szobát is, ahol láthatjuk a Nightingale nővérek krinolinját is – hát nem lehetett egyszerű ezekben a ruhákban leülni… Á házban egy terem családi múzeumként szolgál, ahol a család műgyűjteménye kapott helyett.