Stowe – A tökéletes angolkert

Azt hiszem, mindannyiunknak van egy elképzelése a romantikus, tájkép jellegű, néha misztikus, vadregényes angolkertről, tavakkal, facsoportokkal, teaházzal, pavilonnal, romokkal, amelyet valószínűleg gyerekkorunkban láttunk először a tévében, mondjuk egy Sherlock Holmes történetben. Mindegy, hogy gyerekkel, kutyával, vagy anélkül látogat el az ember a buckinghamshire-i birtokra,

Stowe tökéletes és tipikus angolkert élményét nyújtja.

A hely annyira fantasztikus, hogy igyekszem minél kevesebbet írni és hagyni, hogy a képek beszéljenek helyettem. Hogy érzékeltessem, mennyire csoda egy hely: 5, azaz öt órát csak mászkáltunk ebben a fantasztikus angolkertben, összesen 10 kilométert tettünk meg és az egész élmény olyan volt, mintha egy kincsvadászaton lettünk volna. Mindjárt mutatom, miért, csak némi bevezető előbb.

Megéri!

Stowe véleményem szerint egyike Anglia legnépszerűbb birtokainak, bár megdöbbentem, hogy szombati látogatásunkkor az első tárlatvezetésen csak mi ketten vettünk részt, pedig gyönyörű idő volt és fel voltunk készülve a nagy tömegre. Elképzelhető, hogy azért nem látogatják annyian a házat, mert jelenleg is működő, bentlakásos iskola, amely nem tartozik a National Trust-hoz és ilyenformán egy csekély belépőt kell fizetni. Nos, ha bárkit visszatartana a belépő, határozottan tudom állítani, hogy ÉRDEMES kifizetni, és megnézni az épületet akkor is, amikor a diákok ott vannak (nekünk mázlink volt, az egész iskolát hazaengedték a hétvégére kivételesen és egy lélek sem volt az épületben rajtunk kívül).

Amikor az ember megkapja a birtok bejáratánál a térképet és azt látja, hogy 45 (!!) objektum van a kertben elszórva, akkor elámul. Akkor pedig végképp, amikor elsétál a déli homlokzat előtt, ami hatalmas. Jó, jó, a Buckingham Palota is nagy, mondhatnánk. Csak hogy érzékeltessem: a Buckingham Palota fesztávja 108m, Stowe-é 140 (!) méter.

Miért lett ekkora?

Röviden: megalomán tulajdonosok miatt.

Stowe birtokát Richard Temple, Cobham első vikomtja álmodta meg, akinek felmenői egyszerű birkapásztorok voltak a közelben. Családja később birtokot és nemesi címeket vásárolt, így örökölte meg Stowe-t Temple is. Csupán 9 (!) éves volt, amikor katonának állt és közel harminc évig szolgált a kontinensen. Csatáról csatára járt, és az volt a szokás, hogy amit raboltak, az az övék lehetett. Többnyire ágyúkat, puskákat, fegyvereket foglalt le és adott el, így hatalmas vagyonra tett szert. De természetesen nemcsak fegyvereket szerzett, hanem műkincseket is, amikért rajongott. Amikor visszatért Angliába, jól nősült, felesége is gazdag volt, így megvalósíthatta a tervét: létrehozhatta Stowe-t. A kontinensen járva ugyanis sok szépet látott és ezt akarta Stowe-n is létrehozni mind a parkban, mind a házban. Mohó ember volt és egyre több és több festményt, szobrot, műtárgyat, könyvet akart. Természetesen, elnézve a méreteket és a mennyiséget, nem minden az ő életében jött létre. Mivel gyermeke nem volt, a birtokot unokaöccsére, második Earl Temple-re hagyta.

Az ifjú unokaöcs nagyon ambiciózus volt, Etonban és Oxfordban tanult, és ahogy azt az ifjak ebben a korban szokták, ő is európai körútra ment. Ez volt az ún Grand Tour, és ahonnan egyébiránt a turista szó ered. Három éven át járta Itáliát, Franciaországot, és Európa más országait, majd visszatért Angliába. A kontinensen látottakat hozta eztán létre Stowe-n. Temple roppant arrogáns ember volt, aki nagy lábon élt. Olyan partikat adott, amelyek szombattól hétfőig tartottak. Viktróia királynő ódzkodott ellátogatni Stowe-ra, mivel ő is túlzásnak érezte a birtokot. Később beadta a derekát és végül hajlandó volt teára ellátogatni Stowe-ra, ám a havazás miatt végül kénytelen volt 3 napig maradni. Nos, az Earl a 3 nap alatt mai értelemben véve 3 millió fontnak megfelelő összeget költött a királynő vendéglátására. Nem csoda hát, hogy a pénzszórásnak hatalmas tartozás lett a vége: az Earl 1847-re a világ legnagyobb adósává vált, átszámolva kb 100 millió fonttal tartozott. A birtokokat és a műkincseket, a bútorokat elárverezték, így alig maradt eredeti tárgy Stowe-n.

Mondanom sem kell, hogy az utódok eztán nemcsak Stowe-t örökölték meg, hanem a tartozást is. A ház végül 1908-tól 1922-ig üresen állt, amikor is megvásárolták az épületet és iskolává alakították.

Stowe House

Az épület egyike Anglia legszebb neoklasszikus épületeinek. Jól megfigyelhető a timpanon, az oszlopcsarnok, a piano nobile stb. A főlépcsőn Medici oroszlánok láthatók.

Az egyiptomi hall

Az északi homlokzat téli bejárata, amelyet 1803-ban építettek. Úgy vélik, ez volt az ország első egyiptomi stílusú terme. Az egyiptomi stílus a napóleoni háborúk alatt vált kedveltté.

Keleti folyosó és főlépcső

Az 1730-as években adták hozzá a házhoz és érdekessége, a lebegő lépcső, amely még nem igazán volt jellemző a korra. Gyönyörű kovácsolt vas korlát díszíti, fölötte pedig a plafonon a Hírnév és Győzelem c. festmény látható.

Kék terem

Ez volt a nyomtatvány terem, ahol több, mint 55 ezer (!!) nyomtatványt és metszetet tároltak a könyvtárszoba mellett. Jelenleg kék selyem borítja a falakat és 33 karátos arannyal díszítették.

Könyvtár

Szintén 33 karátos arannyal díszítették a mennyezetet. A régi, értékes könyveket 1849-ben elárverezték. A könyvtárat annak idején gurulós bútorokkal rendezték be, hogy a bútorokat ki lehessen tolni a könyvtárból és a termet bálteremként lehessen használni.

A márvány terem

A déli homlokzat mögött található, és a Pantheon mintájára készült és természetesen az volt a célja, hogy lenyűgözze a látogatót. Azt hiszem, sikerült, a terem lélegzetelállító. Érdekessége, hogy csupán csak a padló készült márványból.

Zene terem

Nappali

A mennyezet eredetileg arany volt, de az 1965-ös felújításkor ezüsttel vonták be, ami sajnos idővel befeketedett. Éppen ezért eltávolították azt és alumíniummal pótolták.

Ebédlő

Mindig is ebédlőként szolgált. Érdekessége, hogy míg az udvarházak többségében a konyha távol van az ebédlőtől, Stowe-ban szinte pár lépésre található a konyha.

A kert

Számos kertmérnök és építész dolgozott Stowe-on. A kert kipépítését három meghatározó szakaszra oszthatjuk:

1) Charles Bridgeman kertmérnök és John Vanburgh építész egy angol barokk kertet hoztak létre 1711 és 1735 között. James Gibbs vette át a stafétabotot Vanburgh 1726-os haláls után.

2) William Kent 1731-ben, kertmérnökként kezdett dolgozni a birtokon és palladiánus stílusban dolgozott.

3) Capability Brownt a birtok kertmérnökévé nevezték ki 1741-ben és Kenttel és Gibbs-szel dolgozott együtt. Többnyire neo-klasszicista stílusban dolgozott.

A kert 250 hektáron terül el és a következő tájegységekre lehet osztani:

• Oktogon-tó
• Tizenegy holdnyi-tó
• Elíziumi mezők
• Hawkwell mező
• Görög-völgy
• Lamport-kert

Stowe volt Anglia első kertje, amelyhez útikönyv készült. Nem is csodálom, hiszen annyi minden található ebben a kertben, hogy az ember elvész térkép nélkül.

Bejárat

Harang kapu, Tavi pavilon

Elízumi Mezők

Szt Mária templom, Az ókori erények temploma, Brit méltóságok temploma, Kagyló-híd, Grottó, Évszak-kút, Grenvill kapitány oszlopa, Cook kapitány emlékmű (szigeten)

Hawkwell-mező

Gót templom, Congreve-műemlék (szigeten), Kavics-fülke, A barátság temploma, Palladian-híd, Lord Chatham urnája (szigeten), Szász istenségek

Görög-völgy

Egyetérés és győzelem temploma, Herkules és Antaeusz, Gladiátor, A táncoló faun köre, A pásztor költészet temploma, Lord Cobham oszlopa. (A táncoló faun köréről a Facebook-on vagy az Instagram oldalamon tudsz többet olvasni.)

A nyugati kert

Dór diadalív, rotunda, II. György király szobra, Dido barlangja, Tizenegy holdnyi-tó, Szunnyadó erdő, Karolina királynő szobra, alsó zuhatag, Vénusz temploma, remetelak, Római birkózók, Gót kereszt, az északi homlokzat és kilátás.

 

~

 

Túl sok ez így egyszerre? Lehet, de hihetetlen élmény. Én nem tudom megmondani, melyik elem a kedvencem. Amit viszont észrevettem, hogy bárhová megy az ember ebben a parkban, érdemes hátranézni, mert gyakran olyankor van a legjobb kilátás valami másra.