Hogyan karácsonyozott Viktória királynő? – Olvass bele a naplójába!

 

A mai (angol) karácsony Viktória királynő uralkodása alatt alakult ki, legyen szó akár dekorációról, képeslapról, tortákról vagy szokásokról. Viktória királynő naplója betekintést enged abba, hogy milyen is volt a karácsony az uralkodása alatt a királyi háznál illetve hogy hogyan érezte magát az ünnepek alatt.

Német szokások a Windsori kastélyban

Viktória királynő minden karácsonyt Windsorban töltött a családjával férje, a szeretett Albert herceg 1861-es haláláig. Albert halála után az Isle of Wight-on található Osborne-házba tette át a karácsonyi, családi összejövetelt, valószínűleg a windsori emlékek miatt. Az Osborne-házban tartott karácsonyok alkalmával alakultak ki azok a szokások, amelyeket ma is tart a királyi család. Ilyen például az, hogy két karácsonyfát állítanak föl: egyet a királyi családnak, egyet az udvarháztartásnak. Nem volt ez mindig így: a Windsorban töltött karácsonyok alkalmával kezdetben a család minden tagjának volt saját karácsonyfája.

Úgy tartják, hogy Albert herceg hozta be a karácsonyfa állítás szokását Angliába, hiszen a karácsonyfáról az 1848-as Illustrated London News-ban jelent meg az első kép, amelyen a királyi család gyermekeikkel körüláll egy karácsonyfát. Albert valószínű, hogy csak népszerűsítette a szokást, de nem ő volt az első Angliában, aki karácsonyfát állított.

III. György király szintén német felesége, Charlotte királynő 1800-ban egy karácsonyi ünnepséget rendezett Windsorban gyerekeknek, ahol a karácsonyfa volt a fő attrakció. 1832-ben, a 13 éves Viktória hercegnő is följegyezte gyermekkori naplójában, hogy a Kensington-palotában karácsonyfák voltak.

Ami talán meglepőbb, hogy bizony a királyi család Albert hatására szentestén ajándékozta meg egymást német szokás szerint, nem pedig 25-én reggel, ahogy manapság szokás. Viktória királynő férje miatt még inkább tartotta a német szokásokat, sőt, gyakran németül beszéltek a családban, hiszen mindenki megtanult németül: Viktória királynő folyékonyan beszélte a nyelvet 10 éves korára.

Windsori kastély, 1850. december 24.

„Már nem fagy kint, de zord és unalmas a reggel. Albert vadászni ment, én pedig a gyerekekkel sétálni megyek. Délután nagyot sétáltunk, de minden nyirkos volt és zord. Az ajándékozást szegény Lady Lyttletonnal kezdtük és egy karkötőt adtunk neki, amelyen a medálok öt gyermekünk portréját és két metszet található. Aztán megajándékoztuk a szolgálóinkat, majd az asztalok terítésével voltunk elfoglalva.

Kicsivel este hat után összegyűltünk és az én szeretett Albertem először az én fámhoz és asztalomhoz vitt, amelyet rengeteg ajandék borított, tényleg túl sok és túl gyönyörű. El vagyok ragadtatva Corbauld pompás akvarelljétől, amely a próféta megkoronazasanak jelenetét ábrázolja. Ezen kívül egy csinos kis olajfestményt kaptam Mrs Richardstól, melynek címe „Hit”, amelyet két női alak és két angyal testesít meg, és szintén egy finom olajfestményt Hurseley-től, melynek címe „L’Allegro” & „Il Penseroso”. Drága Albertem egyik ajándéka felbecsülhetetlen számomra: szeretett Louise-omról egy miniatúra, amely egy karkötőn lóg. Mély kék zománc, fekete kereszttel, a cédrus és a csillagok gyémántokkal kirakva és mindezt drága Albertem tervezte – ó, mily’ csodálatos.

Elragadó ajándékokat kaptam drága Mamától is, a három lány pedig maguk készítettek valamit. Eztán a hét gyermeket a fájukhoz vittük, ahol a játékokat és ajándékokat látván ugrándoztak örömükben. A fiúkat semmi más nem érdekelte, csak a kardok, amelyeket kaptak, Bertie felvett valami páncélt, amely állítása szerint becsípte!

Mama fája és asztala ugyanebben a teremben volt, Alberté pedig a harmadik, utolsóban. Az én ajándékaim között volt egy festmény Landseertől, a „Highlander hóviharban”, egyik kezében egy lelőtt sassal és kutyával a lába mellett. A színek pompásak és az egész egy mestermű.

Drága Albertom mindennek nagyon örült, de én kellemetlenül éreztem magam azok után, hogy mennyi mindent kaptam tőle. Este hétkor átadtuk a karácsonyfákat és az  ajándékokat az uraknak és hölgyeknek, aztán megmutattuk nekik, mi miket kaptunk. Mama és mindenki vacsorázni ment, Lady Camoys mellettem ült, akit épp most neveztek ki királyi társalkodónőnek.”

Királyi ajándékok

Ami az ajándékokat illeti, talán a festmények és az ékszerek számítottak a legnagyobb és legértékesebb ajándékoknak, bár kedvelték a könyveket, saját rajzokat, noteszeket, tintatartókat. Ma persze elcsodálkozunk, hogy miért festményt adtak egymásnak, de a fénykép ekkor még nem létezett (az 1840-es években született meg az első dagerrotípia), így ha valaki meg akarta örökíteni magát a szerettei számára, akkor egy festményt rendelt. (Természetesen nem csak saját magukról készült festményeket rendeltek meg, hanem kedvenc témákról, irodalmi hősökről stb.) A festmény mint műalkotás is érték volt.

Windsori kastély, 1850. december 25.

„Urunknak és Megváltónknak Hálával és mély odaadással kell, hogy eltöltsön minket ezen időszak eljövetele. Adja a jó isten, hogy sok boldog ünnepet lássunk. Lesétáltunk a gyerekekkel a kutyaólakhoz, ahol játékokat és ruhákhoz való anyagot adtam a kis McDonaldnak. Az idő csodás volt, de majd’ túl enyhe a karácsonyhoz. Mise 11 órakor. Többször megnéztem a gyönyörű ajándékaimat napközben. A gyertyák égtek a karácsonyfákon este és a gyerekek mind játszottak és örültek. Mama és a többiek – Phippsek, Mrs Grey, Mrs Bouverie, Wymyss generális, Mr Wellesley, Mr Birch, Mr Glover és Mr Meyer asztalhoz ültek. A két kicsi lány ás Affie velünk vacsorázott, a többiek utánunk.”

Karácsonyi mulatságok, sportok

A windsori karácsonyok alkalmával a gyerekek verseket, énekeltek, színdarabokat adtak elő, nagy vacsorát ültek és élvezték a téli sportokat. Albert herceg rajongott a korcsolyázásért, és a Frogmore-birtokon lévő tó befagyott jegén – amelyet Viktória királynő csak korcsolyázó pocsolyának titulált – gyakran hódolt eme szenvedélyének. Viktória királynő egy eton-i oktatótól korcsolyaleckéket vett, de inkább azt szerette, ha Albert körbetolta szánjában. Egy alkalommal Albert herceg a Buckingham-palotánál korcsolyázott, amikor beszakadt alatta a jég. A királynő segítette kimászni férjét, aki azonnal visszament a Buckingham-palotába forró fürdőt venni és pihenni.

Windsori kastély, 1850. december 26.

„Unalmas és komor reggel. Albert vadászni van, én sétálok a gyerekekkel. Meglátogattuk a kis McDonaldéket és Flemmingeket (akiknek szintén adtam valamit) és igen örültek a karácsonyi ajándékoknak. Eztán a lovasiskolában Hammon-on és Ronaldon lovagoltam. Esett az eső délután, de kimentem egy rövid sétára. Este fél hatkor a gyerekek színdarabot adtak elő, ugyanazt, amit tavaly, de a tánc és az utolsó jelenet nélkül. Használtak néhány díszletet a színházunkból és az egész igen szép mutatvány volt. A gyerekek különösen jól mutattak, de nem szerepeltek jól, kihagytak dolgokat. Bertie viszont szépen szerepelt. Verseket adtak elő, Bertie a hét kort adta elő Shakespeare-től és fölöttébb szépen szavalt. Az előadás egy kis tánccal zárult, amelyet a Phipps gyerekek adtak elő, akik átjöttek megnézni a színdarabot. Bessy Douro, Caroline Cavendish, Stockmar, & Clark is jelen voltak. Mama és a többiek vacsorázni mentek.”

 

~

 

Van valami különleges, valami megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan a viktoriánus karácsonyok hangulatában és valamiért mindannyian vágyjuk vissza azokat az időket. Személy szerint nem hiszem, hogy az emberek valaha is megunják Dickens világát és az általa (és Viktória királynő által) teremtett karácsonyt.

 

Te hogy látod?

 

Ki kicsoda a naplóban?

Lady Lyttleton – királyi társalkodónő 1837-tól, 1843-tól pedig Viktória királynő gyermekeinek a nevelőnője. 1850-ben engedélyt kért, hogy visszavonulhasson, ugyanis egyik leánygyermeke, Lavinia meghalt.

Lady Camoys – Thomas Stonor, Camoys harmadik bárója – Viktória királynő tanácsosa.

Phipps – Harriet Phipps Viktória királynő bizalmasa.

Charles Grey – Albert herceg, majd Viktória királynő személyi titkára volt.

Major-General Wemyss – lovászmester

Arthur Wellesley, Wellington első hercege

Charles Bell Birch – angol szobrász

John H. Glover – könyvtáros a Windsori kastélyban 1859-60 között

Mr Meyer – kertész

Lady Douro – Lady Elizabeth ‘Bessy’ Douro Viktória királynő öltöztetőnője volt 1843 és 1858 között

Caroline Cavendish – Harriet Elizabeth Georgiana Sutherland-Leveson-Gower, Sutherland hercegnője, királyi stylist

Christian Friedrich, Baron Stockmar – német fizikus és államférfi

Sir James Clark, báró – brit fizikus, aki Viktória királynő királyi fizikusa volt 1837 és 1860 között.