A Stuart kert

Ahogy a Tudor-kert, a Stuart kori kertek fő célja is az volt, hogy lenyűgözze a látogatót. Követvén a francia és a holland kertépítészeti divatot, az angol barokk kertek még nagyobbak és még impozánsabbak lettek.

A Stuart kert története

Egészen az 1668-as Dicsőséges forradalomig az építészeti és kertépítészeti trendet a királyi udvar diktálta és a legextravagánsabb kertépületek a királyi kertekben épültek. A forradalom alatt nagyon sok kertet leromboltak, így kevés Stuart-kori kert maradt fönn Angliában, ráadásul a forradalom után a trend is megváltozott a kert divatját tekintve. Míg Európában továbbra is a királyi és császári kertek vezették a mezőnyt, Angliában már az arisztokrácia építette a legnagyobb és legpompásabb kerteket.

A Stuart kor vége felé, Orániai Vilmos és II. Mária uralkodása alatt divatossá váltak a holland kertek. Történt ez azért is, mert az arisztokrácia – hogy kifejezze támogatását -, másolta a királyi kertet. Utánzás a hízelgés legkifinomultabb eszköze ugyebár…

Orániai Vilmos és Mária egyébként nagy kert rajongók voltak, így a királyi palotába, Hampton Courtban is holland stílusú kertet alakítottak ki.

A Stuart, vagy barokk kerteket hatalmas, keresztutakkal átszőtt parterre, fasorok, csatornák, szökőkutak, nyírott fák, szobrok és ún. vadon jellemezte.

A parterre

A Stuart kertre jellemző a hármas útvezetés, amely a lúdláb mintára emlékeztet (patte d’ oie). A főutak egy látványelemben (pavilon, kerti lak, esetleg szobor) végződtek, és az őket keresztező keresztutak által háromszög és sokszög alakú parterre-ek (virágokkal beültetett területek) alakultak ki, amelyek gyönyörű látványt nyújtottak a felsőbb emeletekről. Az utakat nyírt fasor, sövény vagy virágágyás szegélyezte.

Csatornák, szökőkutak

Szintén holland hatásra a szökőkutak mellett a csatornák is divatba jöttek, amelyekben egyébként gyakran halat is tenyésztettek.

A szökőkutak különböző mértani alakzatúak voltak: kör, téglalap, hat- vagy nyolcszög és gyakran mitológiai szobrok díszítették őket. A grandiózus hatás érdekében a szökőkutak már nem halkan csobogtak, hanem a víz dübörögve zuhant a medencébe.

Virágágyások

Bár a Stuart kert célja az volt, hogy lenyűgözze a látogatót, néhol a kellemeset összekötötték a hasznossal és megtermesztették benne azt, amire szükségük volt.

Így megtalálható a volt a kertben az articsóka, spárga; a zöldség és gyümölcsfák mellé pedig tulipánt, íriszt, sáfrányt és játszintot ültettek.

A virágágyásokat alacsony sövényekkel szegélyezték és a növények közti területet színes kavicsokkal töltötték ki.

Jellemző volt még a teraszokon, utak mentén elhelyezett kő- vagy terrakotta edények, amelyekben májustól szeptemberig különböző pálmákat, citrusféléket ültettek. Kedvelt virág volt a levendula és a rózsa, de a fehér liliom, és a bazsarózsa is népszerűek voltak.

Nyírt sövények

A Stuart kert talán legjellemzőbb eleme a nyírt sövények és sövényszobrok. Jellemzően tiszafát használtak, de előfordult a hárs és a gyertyán is. Divatos volt a páva alakzat, a spirál, a gömb, gúla és kúp alakzat, de később a szabálytalan alakzatok is elterjedtek.

A különböző nyírt sövényalakzatok egyik legszebb példája a Tóvidéken található Levens Hall.
Labirintusokhoz fagyalt, puszpángot és tiszafát ültettek.

A vadon

A 17. Században divatba jött az ún. vadon is. De nem egy dzsungelt kell elképzelni, hanem egy fákkal és bokrokkal beültetett, árnyékos területet, ahol a fákat szintén egy alakzatban ültették el. Több út is kialakult így, ahol a ház ura és úrnője ill. Vendégei sétálhattak, fogócskázhattak vagy éppen bújócskázhattak.

Ahogy látjuk, ugyan a Stuart kertben is megtermesztették zöldséget, gyümölcsöt, elsősorban a fényűzést, a pompát, a hatalmat reprezentálta. Ez – ahogy látni fogjuk – a következő kertépítészeti korban, stílusban kezd el megváltozni.

Hol láthatunk Stuart kertet?

Levens Hall, Westbury Court Garden, Hampton Court, Ham House