Angol hintaló

Így, karácsony derekán, azt hiszem, kedves téma a hintaló. Bár már korábban megjelent ez a bejegyzés, úgy gondoltam, megosztom még egyszer, hiszen az ólomkatona, trombita, dob, gomba, csizma mellett az egyik legnépszerűbb karácsonyi motívum.

Kinek ne lenne valamilyen emléke gyerekkorából a hintalóról?

Így vagy úgy, mindenki ült, játszott eggyel, akár saját volt, akár a szomszéd gyereké. A hintaló valahogy melegséggel tölti el az ember szívét, régi korok képei villannak be és persze a karácsony.
Vannak dolgok Angliában, amik egész egyszerűen hozzá tartoznak a ház lakberendezéséhez. A hintaló is ilyen. Egy magára valamelyest is adó angol házban egészen biztosan fogunk találni hintalovat, legyen akár antik vagy modern, hatalmas vagy miniatűr. De lesz. Elengedhetetlen kelléke az angol háznak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint amikor is meglátogattuk Kedvesem barátait Surrey-ben. A hatalmas, vidéki ház lépcsőházában új dísz, egy hintaló ékeskedett. A háziasszony elmondta, hogy már réges rég kerestek egy megfelelő hintalovat, de nem találtak. Mígnem egyszer csak, az egyik barátjuk telefonált valahonnan északról, hogy egy antik boltban talált egy szép példányt, melyet gyorsan meg is vettek.

De hogyan jött a hintalovakért való rajongása az angoloknak?

A hintalovat először nem játék céljából találták ki, hanem azért, hogy a fizikailag gyenge és angolkórban betegeskedő gyermek I. Károly megtanuljon lovagolni. Később azonban, a tehetősebb házak gyerekszobáinak elengedhetetlen és kedvenc játéka lett, különösen a viktoriánus korban. A 20. század elején nagy áruházak, mint a Harrod’s vagy a Selfridges karácsonyra külön erre a célra szakosodott gyártókkal gyártattak hintalovakat. A különleges játék apáról fiúra szállt, aki pedig csak álmodozott arról gyerekkorában, hogy hintalova legyen, annak ma lehetősége van építtetni vagy felújíttatni, ugyanis a szakma nem halt ki: a hagyományt több cég is továbbvitte. Az olcsóbb hintalovakon a kidolgozás nem annyira finom, mint a felső kategóriás játékokon, ahol a fogakat és az orrlyukakat is különös gonddal és aprólékossággal faragják ki és festik meg.

Szeptembertől karácsonyig meg sem állnak a faragó mesterek. A ló teste 24 különböző méretű fadarabból áll, amelyeket összeragasztanak a ló fejével és lábaival. A ló testét elektromos szerszámokkal formálják meg, ám a részleteket már kézzel dolgozzák ki. A ló fogát például rögtön a test kialakítása után faragják ki, mert a fog állítólag nagyon meghatározza a ló fejét. Miután a ló kész van, lecsiszolják, lakkozák, majd jönnek a kiegészítők: kézzel varrt, bőr nyereg, lószőrből készült sörény és farok kerül rá. A végeredmény sokszor annyira döbbenetesen szép, hogy az ember végül nem meri használni a hintalovat, inkább csak gyönyörködik benne és méltán büszkélkedik vele a ház ura.

 

~

 

Bevallom, én is szeretem a hintalovat, nem tudom megmondani, miért. És én is szeretnék majd egyet, ha nagyobb házba költözünk. Nem kell, hogy hatalmas legyen, nekem egy kisebb dísz is megfelel, de most még erre sincs helyünk. Egy aprócska hely azért mégis akadt egynek a saját készítésű karácsonyi koszorúnkon. Egyelőre beérem ennyivel és tovább álmodozom. 🙂