Észak-Wales sziklái és tengerpartja vonzza a kirándulókat és sziklamászókat, ám…
Cragside – egy ízig-vérig viktoriánus udvarház
Cragside egy lenyűgöző viktoriánus udvarház Északkelet Angliában, amelyet Northumberland megye egyik bércén építettek. Nemcsak a mesebeli házáról híres, hanem az erdejéről, kertjeiről és modern berendezéseiről. A helyet Rothbury első bárója, William Armstrong álmodta és alkotta meg.
A férfi Cragside mögött
Armstrong iparmágnás, tudós és a hidraulikus daru feltalálója volt. Ő tervezte a Londonban található Tower Bridge hidraulikus szerkezetét és a Newcaste-i Swing Bridge-et is.
Bár karrierjét jogászként kezdte, sosem érdekelte a szakma. Az ő szerelme a tudomány volt, kiváltképp az elektronika.
1847-ben megalapította a W. G. Armstrong & Co. gyárat és megnyitotta a híres műhelyét Elswickben. Vagyonát hajógyártásból, hidraulikus gépekből és fegyvergyártásból szerezte. Nagy-Britannia legnagyobb iparmágnásává nőtte ki magát és Európa egyik leggazdagabb ember volt.
Cragside – A kezdetek
Armstrong 1863-ban vásárolta meg a Cragend Hill nevű birtokot azzal a céllal, hogy hétvégi házat építsen rajta.
A hely nem volt ismeretlen a számára: gyerekként sokat betegeskedett és a hegyek közé küldték pihenni és gyógyulni.
Armstrong és felesége Margaret rajongtak Richard Norman Shaw óangol (vagy neo-tudor) építészeti stílusáért, ezért őt bízták meg Cragside tervezésével.
Cragside három fázisban épült föl, Shaw pedig 15 évet dolgozott a házon. Sosem kapott szabad kezet, és az új házrészeket a meglévő ház köré kellett terveznie. Emiatt van sok lépcső és furcsa belsőépítészeti megoldás a házban.
Szakaszok
Az első szakaszban a könyvtárszoba és az étkező épült meg. A könyvtárszoba az egyik legszebb, érintetlen viktoriánus belső Angliában.
A könyvtár alatt található a török fürdő. Van itt gőzfürdő, hideg vizes merülő medence, forró vizes kád és zuhanyzó, vízöblítéses wc és öltöző. Azt hiszem, Armstrong meghaladta a saját korát.
A második fázisban az új bejárat, hálószobák, beleértve a Bagoly-lakosztályt, a galéria és a Gilnockie torony épült meg. A torony eredetileg obzervazóriumi kupolával épült. A galériában történelmi és természettudományi gyűjtemény és festmények kaptak helyet.
A Bagoly lakosztály fontos vendégek fogadására épült. Itt szállásolták el 1884-ben a Wales-i herceget és családját. A lakosztály az ágyak fafaragott bagoly díszeiről kapta a nevét.
A harmadik fázis az 1880-as éveket foglalta magába. Shaw ekkor tervezte meg az impozáns nappalit, melynek üvegablakai vannak a mennyezeten és ahol a hatalmas, reneszánsz stílusú, márvány kandalló található. Állítólag Armstrong nem engedtett mást eltüzelni a kandallóban, mint erikát és tőzeget, hogy a füst ne hagyjon nyomot a márványon.
Utolsóként a biliárd szoba és az elektromos terem készült el.
Szolgálók Cragside-ban
Az Armstrong házaspár jó munkaadó volt és fontos volt számukra alkalmazottainak jóléte. A régi nagy udvarházak tulajdonosai gyakran elförmedtek attól a gondolattól, hogy modernizálják a házat és központi fűtést vagy áramot vezessenek be, nem beszélve a költségekről. Így sokhelyütt úgy érezték, fölösleges a régi, jól bevált dolgokon és munkarenden változtatni.
Az áram bevezetése valóban nagyon drága mulatság volt az 1920-as évekig, így csak a leggazdagabb családok engedhették meg maguknak. Hogy érzékeltessem az ellenállást, néhány udvarházba csak az 1950-es években vezették be az áramot.
De nem Cragside-ba, ahol már 1878-ban volt elektromos áram. A különböző berendezések rengeteget javítottak a szolgálók életminőségén.
A hidraulikus lift lehetővé tette nehéz bőröndök, szén vagy bútorok emeletek közötti mozgatását, de volt itt elektromos mosogatógép, központi fűtés, padlófűtés (a könyvtárat, a török fürdőt és az étkezőt padlófűtéssel látták el), hideg és meleg víz, telefon, sőt még elektromos gond is, amelyet a komornyik kezelt.
A konyhát direkt kétszer olyan magasra építették, mint a többi szobát, hogy ne forrósodjon föl a helyiség és hogy elegendő fény áradjon be. A kerekes étellift a háttérben látható.
A házban dolgozó női szolgálók hálószobái a középső toronyban kaptak helyet, és a házvezető felügyelte – csak úgy, mint Mrs Hughes a Downton Abbey-ben. A férfi szolgálókat pedig az Északi toronyban szállásolták el.
A birtok dolgozói a Tumbleton-tóra néző cottage-ekben laktak, a kertésznek pedig a Formális kert mellett épült cottage-ben volt az otthona.
Kertek és a táj
Cragside nemcsak a ház és a modern berendezései miatt jelentős, hanem a fenyvese és a sziklakertje miatt is. Az itt található sziklakert a legnagyobb Európában.
Armstrong erdőt, egyfajta Himalája-szerű tájat képzelt el Cragside köré. Az ambiciózus tervéhez 150 kertészt és munkást alkalmazott egy évtizeden át, továbbá közel hét millió fát ültetett.
A sziklakerthez a környéken bányászott szürke homokkövet használt, és páfrányokat, erikát, hangát ültettek.
Az egyik legszebb kilátás a kovácsoltvas hídról nyílik. Helyéhez a sziklákat dinamittal robbantották föl.
Emellett öt mesterséges tavat és egy hat mérföld hosszú kocsikázó utat építettek a birtokon.
A formális kert három szinten kapott helyet: az elsőn van az itáliai stílusú kert, a középsőn virágágyások találhatók, a legfelső szinten pedig üvegházak.
A gyümölcsös üvegház az 1870-es években épült és egy bojler fűtötte a pincéből. A mellette található lejtős virágágyásokban a viktoriánus kertekre jellemzően szőnyegszerű virágültetvények kaptak helyet.
Érdekesség: a neogótikus stílusban épült óratoronyban vették át a bérüket a dolgozók.
Cragside hatása
Amikor 1884-ben az akkori Wales-i herceg, a későbbi VII. Eduárd király és családja három éjszakát töltött Cragside birtokán, a herceg le volt nyűgözve.
De nemcsak a herceg volt az egyetlen királyi vendég. 1889-ben Perzsia sahja látogatott el Cragside-ra. 1895-ben Afganisztán koronahercege, 1896-ban pedig a Kínai császár alkirálya, Li Hung Chang
Cragside nemcsak a Wales-i herceget nyűgözte le, hanem engem is.
Egyedülálló sziklakertjével, gyönyörű kertjeivel és modern berendezéseivel Cragside a viktoriánus udvarház eklatáns példája. Megérte annyit várni rá.
Új vagy a blogon? Iratkozz föl a hírlevelemre!
This Post Has 0 Comments