A Windsori kastély csak egy a kilenc közül

 

A Windsori kastély a világ legnagyobb és legrégebben lakott kastélya, amely a brit királyi család egyik legfontosabb vidéki rezidenciája a mai napig. A harminc méter magas mészkőszilán emelkedő kastély pompás és grandiózus látványt nyújt és évente több ezer látogatót fogad.

Talán kevésbé ismert tény, hogy a Windsori kastély csak egyike (volt) a Londont körülvevő, kilenc várból álló várgyűrűnek.

Hódító Vilmos 1066-os angliai hódítása után igyekezett minél gyorsabban megszilárdítani hatalmát. Stratégiájának része volt a várépítés: ott, ahol bevett egy falvat, várost, vagy kulcsfontosságú útkereszteződéseket vagy folyópartot, azonnal várat építtetett. Ezek a várak védelmi funkciót láttak el az esetlegesen fellázadó szászok és azok támadása ellen. Földből és fából készültek és vizesárokkal voltak körbevéve. Az épületeknek két fő részük volt: a várudvar és a motte, amely gyakorlatilag egy mesterséges dombra épített torony volt.

Hódító Vilmos először Londonban emelt várakat, összesen hármat: a Baynardi és Montfichet kastélyt, amelyek elpusztultak, és a Fehér tornyot a Towerben. Utóbbit 1078-ban kezdték el építeni és 1097-ben fejezték be.

Hogy londoni pozícióját megvédje, Hódító Vilmos olyan várgyűrűt építtetett a város köré, amelynek bármelyik várát egynapos meneteléssel elérhette. A kilenc vár a következő volt: Windsori kastély, Colchesteri vár, Rochesteri vár, Guildfordi vár, Canterburyi vár, Oxfordi vár, Wallingfordi vár, Hertfordi vár és Berkhamstedi vár. Az alábbi térképen bejelöltem a várak helyét.

Mind közül a legimpozánsabb a Windsori kastély, amely Anglia legnagyobb vára a maga 5.3 hektáros alapterületével, ami 269 teniszpályának felel meg. Ugyan a normann várat Hódító Vilmos építtette, az alsó és középső várrészt leginkább II. Henrik, a Plantagenet- és Tudor-ház uralkodói alakították mai formájára.