Miért olyan különlegesek a Cotswolds házai?

 

A Cotswolds Anglia egyik, ha nem a legkedveltebb tájegysége. Nem meglepő, hiszen a sárga mészkőből épült házikók, udvarházak és templomok teljesen belesimulnak a tájba és egyfajta idillikus, romantikus hangulatot teremtenek. De miért bűvölnek el annyira minket a Cotswolds falvai és városai? Ebben a bejegyzésben ennek járok utána.

Mi a Cotswolds és hol található?

A Cotswolds egy tájegység és annak a mészkődombságnak a része, amely a dorset-i parttól húzódik északkelet irányba. A háromszög alakú terület összesen hat megyén megy át: Gloucestershire, Oxfordshire, Wiltshire, Somerset, Worcestershire és Warwickshire megyén.

De mit is jelent ez a furcsa név, hogy Cotswolds?

A Cotswolds tulajdonképpen olyan elkerített dombságot jelent, ahol birkák legelésznek.

Miért van itt ennyi Cottage?

A gyapjúkereskedelem évszázadok óta a megélhetést biztosította az embereknek ezen a vidéken, a középkorban pedig Anglia gyapjúkereskedelem nagyhatalmává vált. VIII. Henrik megemelte a gyapjú export adóját, így a kontinensről érkezett kereskedők a helyi gyapjút vásárolták föl és helyben kereskedtek.

A 17-18. századra az iparágat gazdag kereskedők irányították, akik a felvásárolt gyapjút az itt élő családokhoz küldték ki tisztításra és fonására, a befolyt pénzből pedig udvarházakat építettek. A gyapjúkereskedelem tehát virágkorát élte, így egyre több takács költözött a vidékre és épített magának kis házikót. Ezeket gyakran kalákában építették a takácsok.

A Cotswolds legtöbb házikója ugyan sokkal régebbinek tűik, de gyakorlatilag a többségük a 17. század és a 19. század elején épültek. A vasút megjelenéséig helyi alapanyagokat (mészkövet) használtak az építkezéshez; a tégla és a fa gerenda csak eztán terjedt el.

Miért olyan különlegesek az itteni házikók?

Egyrészt az oolit kő miatt, amelyet ikrakőnek is neveznek a lukacsos szerkezete miatt. A kövek színe tájegységenként változik: így Painswickben (délen) szürkés, Biburyben arany, Broadwayben (Északon) méz vagy rozsdás árnyalatot találunk.

De nemcsak ez teszi jellegzetessé az itteni házakat. A legrégebbi cottagek-ben a földszinten egy szobát találunk, ahonnan lépcső vagy létra vezetett föl az emeletre, ahol szintén csak egy szoba volt. El lehet hát képzelni, milyen szűkösen élhettek itt a családok, akiknek nemcsak a gyerekeket kellett elhelyezniük, hanem a fonáshoz szükséges eszközöket és az alapanyagot is.

A korai házak nádfedelesek voltak, amit a 16. századig használtak, utána a tűzveszély miatt inkább mellőzték. Ezután palával fedték őket, amelyeket pikkelyszerűen helyeztek el, tehát a nagyobbakat az eresznél, a legkisebbeket pedig a tetőgerinc mellett. Az tetők túlnyúltak a az épületek falain, mert ezeket a házakat még az ereszek megjelenése előtt építették és így tudták elvezetni az esővizet. Azért volt fontos, mert a már említett mészkő nem volt vízálló.

Gyakori volt még a háromszög alakú oromzat – ilyet látni például Bibury-ben, az Arlington soron, ahol a takácsok éltek, vagy Castle Combe-ban, de a Cotswolds számos falvában is megtalálható.

További jellegzetessége a korai cottagek-nek, hogy az ablakkereteket is mészkőből készítették, ám ezt a György-korban (18. század) felváltotta a fa ablakkeret. Az új divat miatt a György-korra jellemző szimmetria a falusi házaknál is megjelenik, így ha szimmetrikus házikót látunk (ajtó középen, ablakok az ajtó két oldalán), akkor majdnem biztos, hogy György-korabeli. Az oromzat ebben a korban eltűnik és megjelenik helyette a kiugró tetőablak.

A házikók csak a 19. század elején váltak nagyobbá; ekkor már másfél vagy akár két szoba is volt mind a földszinten, mind az emeleten. A kora viktoriánus korban a cottage-eket sorban (teraszosan) építették, amelyek igen keskenyek voltak. Így a viktoriánus cottage-ek ajtajai eltolódnak az egyik oldalra. Kapubejárót, vagy előajtót ebben a korban kezdtek el építeni, a faragott díszdeszka pedig egyértelműen viktoriánus díszítőelem.

A gyapjúipar a hanyatlása miatt sokan a megélhetésért küzdöttek és gyakran a család minden tagjának dolgoznia kellett. Az életkörülmények romlottak, így a Cotswolds falvaiból sokan elvándoroltak, az épületek pedig üresen álltak. Csak a 19. század végén fedezték föl újra a cottage-eket, amikor is az Arts and Crafts mozgalomban a festmények idealizált, falusi jeleneteket ábrázoltak, az emberek pedig elvágyódtak vidékre. Az építészek és művészek figyelme a cottage-ek felé fordult, az Arts and Crafts mozgalom egyik vezetője, William Morris pedig vidéki rezidenciáját a Cotswoldsba, Kelmscottba helyezte és gyakran fogadta itt barátait. Ekkor kezdék el újra értékelni a nádtetős házikókat is; előtte ugyanis a szegénységgel hozták azokat összefüggésbe.

Az ablakkeretek és ajtók színe

Amin én mindig elcsodálkozom, az az ablakkeretek és ajtók színe. Mindig próbálom megfejteni, hogy én vajon melyiket választanám… A mészkő sárgás árnyalatához legtöbbször szürke, zsálya, bézs, drapp, vaj és fehér színeket találunk és mindegyik jól passzol hozzá. Ám eredetileg zöld árnyalatúak (zsálya) voltak, a fehér szín pedig a 20. században terjedt el.

A kert

A vidéki cottage-ekről készült festmények gyakran bájos, gyönyörű virágos kertet ábrázolnak, ám a valóságban a cottage-ek kertjeiben nem virágot találunk, hanem zöldséget (hagyma, póréhagyma, káposzta, bab, borsó, sárgarépa, fehérrépa, fokhagyma) , gyümölcsöt (alma, körte, szilva, cseresznye, egres, eper), fűszer- és gyógynövényeket.

A romantikus vidéki kert sok sok virággal szintén az Arts and Crafts mozgalom szüleménye. Gertrude Jekyll volt az első, aki vadvirágokat használta a kertekben és a színeket, textúrákat és magasságokat figyelembevéve mesterien harmonizálta.

Ha angol cottage kertet szeretnénk kialakítani, akkor a következőkre kell ügyelnünk: tartózkodjunk a kirívó kerti elemektől, amelyek nem valók oda (pl napóra, szobrok stb) és törekedjünk az egyszerűségre. Jellegzetes elem a rusztikus farácsos kerítés és kapu és a kőből kirakott kerítés fal. Hagyományos virágnak számít az árvácska, a török szegfű, a büdöske, a liliom, a gyűszűvirág, a mályva, a muskátli, a kankalin, a levendula és a harangvirág.

Helyek, amelyeket érdemes fölkeresni – a Cotswolds leghíresebb falvai, városai:

Chipping Campden
Chipping Norton
Bourton-on-the Water
Stow-on-the-Wold
Upper Slaughter
Lower Slaughter
Moreton-in-Marsh
Broadway
Snoswhill
Winchcombe
Bibury
Burford
Painswick
Lacock
Castle Combe

Érdemes azonban fölkeresni kevésbé ismert falvakat is:
Bourton-on-the-Hill
Batsford
Blockley
Erbington
Broad Campden
Kingham
Honington
Bretforton
Ashton-under-Hill

Bárhová látogat el az ember, a Cotswolds mindenütt gyönyörű.

Hogyan lehet eljutni a Cotswolds-ba?

A Cotswolds bejárásához a legideálisabb hely Oxford, ha Londonból utazik az ember. Oxfordba a Paddington-ról lehet eljutni vonattal és az út egy órát tart. De számos utazási iroda kínál minibuszos kirándulást a Cotswolds-ba, így érdemes utána nézni ennek a lehetőségnek is.

Hol érdemes megszállni a Cotswolds-ban?

A Cotswolds-ban nem igen találunk nagy szállodaláncokat, sokkal inkább hangulatos bed and breakfast fogadókat. Mi ebben a kellemes B&B-ben szálltunk meg Bourton-on-the-Water-ben, és csak ajánlani tudom. A vendéglátás egyszerűen fantasztikus volt, a reggeli választék pedig elképesztő, a hely pedig tökéletes a Cotswolds bejárásához.